A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sonja Danowski. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sonja Danowski. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. november 28., péntek
Mozgó képeslap érkezett a múltból. Hét határon túlról.
2014. május 6., kedd
Sonja Danowski − Sopotnik Zoltán: A szomorító zsinór
A Slampos utca
végén volt a bokor. Mindenki csak így emlegette: a bokor, még a színsárkányok
is, pedig ha ők így beszélnek valakiről vagy valamiről, annak komoly oka van.
Természetfeletti és titkos. Akkora volt a bokor, mint egy háromszobás lakás,
igazi ismeretlen növény, a nevét nem lehetett megjegyezni: három perc után
elfelejtette a leghíresebb emlékezőbajnok is. Az egész Slampos utca tele volt
csodával és csudával is, de ettől a helytől tartott mindenki, még Suta
alezredes is, pedig belőle már kétszer kiszippantották a szeretetet a
röglények. A bokor-lakásban egy kislány lakott, Akác. Legalábbis így tudta
mindenki. Bemenni vagy kijönni nem látta ugyan senki, de hogy ő lakott benne,
az amolyan íratlan szabálynak számított. Mint a mágikus vérvonal, olyannak. Akác
olyan nyelven beszélt, amit nem ismertek még a mágusok sem, de még csak
szavakat sem tudtak megfejteni belőle, mégis megértette mindenki, akit
megszólított. Mindig nagyon kedves és mosolygós volt, a tekintete alján mégis, akár
egy vékony zsinór, volt valami szomorú. Ott feszült, igen, ez a legjobb szó. Akadt
olyan nap is, amikor a nyaka köré tekeredett, mint egy sál, olyankor mintha nem
is kislány lett volna, hanem valami megregulázott angyal, esetleg istennő.
Két
állat is kísérgette, egy nagytestű, izgalmas tekintetű kutya és egy zöld
papagáj, aki folyton azt a zsinórt csipkedte Akác nyakán. De ha nem lett volna
elég a furcsából, a kutya úgy rikoltozott, mint egy madár, a papagáj pedig
ugatott.
![]() |
| Sonja Danowski, német művész illusztrációja |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


