Puszihegyek (Agócs Írisz, Dávid Ádám és Németh Eszter alkotásai)

 

Hajdú D. András fotója

     Németh Eszter: Puszilexikon

     Mama, mondd, a puszi hányféle?

     Ha most egyet az arcodra nyomok,

     az a csak úgy puszi?

     Van még vigaszpuszi, gyakori fajta.

     Jó éjt, jó reggelt puszik homlokra, arcra.

     Puszi a szádra, apától másképp, 

     puszi a szájra, az hány alfajta?

     Papa, mondd, hányféle puszit adsz?

     Anyának kedvest, nekünk szabadot?

     Kedveset, ragadóst, sörszagút,

     izzadt vizeset sport után,

     bátorságpuszit, nyuszipuszit, 

     mindegyik nagyinak másikat,

     senki nem látja anyu-puszit (pfúúúj!).

     A szemforgatós néniknek cuppanóst,

     levegőbe szállót. A bácsipuszi a tévében

     apa szerint buta politikusok puszija, 

     az állomásokon búcsúpuszikat, 

     kórházakban gyógypuszikat adnak.

     Templomkertben Júdás-puszi, 

     a kistiszi szerint, szerintem meg

     lopott puszik, mert a puszilózók 

     nem is házasok, vagy mással laknak.

     A puszi lehet nagy vagy kicsi.

     Rövid vagy hosszú, esetleg örök.

     Lehet kulcs vagy orvosság (fungola vagy kisi).

     Viharban harapós (koswa), 

     megbocsátásban néha sós,

     kulcslyukon át kuncogós.

     Az oviban kedves, néha tiltott.

     Szerkesztette: Miklya Zsolt

Varázslatos hüllők (Békés Márta, Csankovszki Csilla, Dávid Ádám, Fritteli Emily, Horváth Eszter alkotásai)

 

Hajdú D. András fotója

Fritteli Emily fotogramja

Békés Márta: Krokodilus

Afrikában foly a Nílus,

benne él a krokodílus.

Négy a lába, mégsem emlős,

simogatni őt felejtős,

hisz egyben is lenyel akár!

Tojást rak, de mégse madár.

Melegövi bár, de hüllő,

ha iszik is, sose züllő.

Csukott szájjal fogsort mutat,

keress menekülő utat!

Ne szégyelld, hogy nem vagy bátor,

rokona az aligátor.

Öt-hat méter, mégis formás,

szíve szívalakot formáz.

A tudósok mind úgy vélik,

elél akár 120 évig.

Zsákmányt orront, jó a hátszél,

védi őt a vastag páncél.

Vízből kiszimatol, kiles,

állítólag intelligens.

------------------------------------

Afrikában sok a folyó,

krokodilnak benne de jó!

Ott a Kongó, az is olyan

édesvizű, széles folyam.

Ha csónakon átkelni kell,

veszélyes lehet a Niger.

Van, aki csak föntről nézi,

hogy hömpölyög a Zambézi.

---------------------------------

Szegény, szegény krokodílus,

nem védi meg őt a Nílus.

Lesnek rá az orvvadászok,

trófeának lenni átok.

Krokodilbőr – ez a stílus,

csemege a krokodilhús.

Szánd meg ezt a szörnyeteget!

Hullajts krokodilkönnyeket!

Szerkesztette: Miklya Zsolt

Horváth Eszter illusztrációja

.

Dávid Ádám: Kire ütött ez a limerik?

Volt egy hölgy, Janikovszky Éva.
Tudta jól: amikor kilép a
gyerek a lakásból,
a sok új hatástól
valakire üthet itt még ma.

Szabó Imola Julianna illusztrációja

Dávid Ádám: Doktor Szuri az Állatkertben (részlet)

Illusztráció: Ritter Ottó

Előhang
Az állatorvos ló

Mesém hőse egy ló, aki állatorvos.
Tudod, neki csak a gyógyítás a fontos.
Fehér köpenyt hord és kerek szemüveget,
azon át lesi meg, mik is a tünetek.

Kiscsikó korától fogva arra vágyott,
hogy körbenyargalja az egész világot,
s mindig ott teremjen, ahol segítség kell:
elsősegély, gyógyszer vagy kímélő étel.

Mire vad sörénye megnőtt loboncosra,
a száz mérföldeket simán lefutkosta.
Meg se kottyant neki ezeregy lóerő,
jól megtáltosodott, szép lett, előkelő.

Gyors volt, mint a szélvész vagy mint a gondolat,
hipp-hopp orvosolta a fránya gondokat.
Nem zavarta hőség, hideg vagy víziszony,
rendelt sivatagban és az Antarktiszon.

Gyógyított egész nap vihorászó sakált,
mosómedvét, aki szünet nélkül sikált.
Eloltott lassacskán égő csigaházat,
beteg lakójának csillapítva lázat.

De a sok robogás Szurinak se tett jót,
nem bírta tartani a korábbi tempót.
Sovány lett és lassú, egy szép múltú gebe,
könnyedén lehagyta pár kétpúpú teve.

Gondolta: „Nem szabad így belegebedni,
eljött az ideje már letelepedni.
Csak egy nyugis körzet, tudom ám, az kellhet.
Kezelésbe veszem ezt az állatkertet!”

A város szívében állt a hatalmas zoo,
ilyen sok állatot felügyelni nagy szó.
Egy istállót bérelt a zsiráfok mögött,
hozta a cuccait, és be is költözött.

A gyógyeszközei voltak benne főleg,
átalakította pöpec rendelőnek.
Szurinak nem kellett messzire járnia,
mégis kitört rajta a munkamánia.

A Doktor Szuri az állatkertben a Manó Könyvek gondozásában jelent meg 2024-ben, Ritter Ottó rajzaival.

Dávid Ádám: Limerikek L. Ervinnek

Tuza Edit

Volt egy úr, úgy hívták, Szigfrid.
Alkatra nem volt épp szilfid
cirkuszi oroszlán,
de rég a porondján
mennyi csodát véghez is vitt!

Volt egy hölgy, úgy hívták, Maminti.
Tündérek között ő a minta.
Kicsi, zöld, meglehet,
s négyzögletű kerek
bűbájait álmodra hinti.

Volt egy úr, úgy hívták, Berzsián.
De sokszor kínozta vershiány!
Két-három éven át
költött egy jobbladát,
de azt sem értette senki ám.

Volt egy hölgy, úgy hívták, Árnika.
Versengett már érte pár bika.
Azt mondta: bocsánat,
inkább egy kacsának
lennék a csőrére pántlika.

Volt egy úr, úgy hívták: Bab Berci.
Orrfújásrekordja hatpercnyi.
Szegénynek az orra
savanyú uborka –
tüsszenteni ezért nem mersz, mi?

Így ünneplünk mi: születésnapi dalpremier

 

Pillanatkép a Gondolatlavina videóból

Dupla ünnepnap a mai. A magyar kultúra napja pontosan és nem is véletlenül egybeesik az Író Cimborák születésnapjával, amiből elérkezett a tizenkettedik. 2012. január 22-én indult ugyanis útjára alkotói közösségünk, mely azóta is töretlenül formálódik és gazdagodik.

E jeles alkalomból különleges meglepetéssel készültünk: átlépve időn és téren egy dalpremierrel kötjük össze a múltat és a jelent.

Bemutatjuk Bertóti Johanna – az Író Cimborák versei alapján készült – Rímdúdoló című dalsorozatának befejező részét, mely egyik alapítónk, Dávid Ádám Gondolatlavina című versének feldolgozása. Érdekesség, hogy a művet pontosan tíz éve publikáltuk ugyanitt.

Köszönjük, hogy itt vagytok, és felemeljük egymást. Kívánunk közösségünknek még tucatszor ennyi boldog születésnapot.

Gondolatgyertyákat gyújtani és elfújni ér, kívánságokat elárulni tilos!

És most, hallgassuk meg a Gondolatlavinát! 

Köszönet a hangfelvételért és a hangkeverésért Fehér Csabának (Bobfolk Music), illetve Bertóti Attilának, aki Ésik Zsófia illusztrációját felhasználva a videót készítette.

A tíz részes dalsorozat ide kattintva érhető el.

 

Dávid Ádám: Kis Pál és a bor

 

Bódi Kati illusztrációja

 

Gondtalan gyerekkor helyett
verset farag sebtiben,
hisz az ifjú Petőfinek
zabszem van a seggiben.

Borról ír, hogy nagynak tűnjön,
pedig a bort utálja.
Első versét el is küldi
Vörösmarty lapjába.

A borozót, lám, leközli
Vörösmarty és Bajza.
Sanyi Pestre megy hozzájuk,
bár alig serken bajsza.

Pönögei Kis Pál néven
mutatkozik be nekik.
Tudnia kell, hogy a versét
vajh őszintén szeretik?

Sztárt csinálnak Petőfiből,
csillag lesz, vagy egy fecske,
és elszáll a dicsőségtől,
amit várt szívrepesve.

 

Dávid Ádám - Prepok Lexi: Csendélet hamburgerrel és dobozokkal

 

(c) Prepok Lexi

Csendélet hamburgerrel és dobozokkal

Tömény banánillat lengi be

az üres lakást.

A dobozokból árad.

A fiam egyik kedvenc mesekönyvében

Kismackó és Kistigris annyira beindul

ettől az illattól, hogy meg sem állnak

Panamáig.

Vagyis vándorlásuk végén 

a saját otthonukba térnek vissza,

csak nem ismernek rá, de tisztára

odavannak érte.

Egy himnusznyi ideig 

mi is így állunk most 

a felújított lakásban.

A nappali közepére hordott 

banános dobozokban az életünk,

körülöttünk a banánsárgára 

festett falak.

A lámpák még nincsenek bekötve,

úgyhogy előbányászom 

az állólámpát, vakító fényénél

pakolni kezdünk.

Az átható banánillattól

hirtelen ránk tör az éhség.

A legfelső dobozból,

nagyapa cuccai közül kihalászom 

a viaszosvászon sakktáblát, 

megteszi terítőnek.

A sarki boltban vett vörösbor 

szerencsére kupakos,

sejtelmem sincs, hol 

a dugóhúzó.

A reggel vett hamburger 

már rég kihűlt, mégis 

olyan könnyen csúszik,

mint a fiam az egymásra hányt

dobozokról a frissen 

csiszolt parkettára.

Landoláskor apró lábával 

felborítja a fikuszt,

aztán nevetve nekiindul

a dobozok labirintusában.

Megérkezett Panamába.

Dávid Ádám: Bébikönnyű – gyerekversek

Pólyadal

 

Nem véletlen, hogy a gólyád
szereti a babapólyát.
Mikor indul az a gólya,
palacsintatölteléknek
babádat beadagolja.

Mi mindenre jó a pólya!
Nem riszál babád popója,
idegek megnyugtatója.
Bújtasd bele a csöppséged:
tiszta faló (à la Trója).

 

Kelemen Czakó Rita illusztrációja

 

 

Babaverda

 

Bepörög a, bepörög a
babaverda motorja.
Nincs ki mind a négy kereke,
úgy jár, mint a motolla.

Elutazik, elutazik
babaverda jó messze.
Úticélja a játszótér,
itt van gyalog öt percre.

Begurul a, begurul a
babaverda-szervizbe.
Kap egy babaolajozást,
és csobban a kád vízbe.

Lemerül a, lemerül a
babaverda aksija.
Megtöltik energiával,
jól feltankol vacsira.

Betolat a, betolat a
babaverda-garázsba,
várja őt az autós mese,
meg a puha kiságya.

Kelemen Czakó Rita illusztrációja

Dávid Ádám: Tablókép

 

Illusztráció: Pap Kata

Nézegetem az új tablóképem.

„Hogyan lettem ilyen nagy ló?” – kérdem

magamtól, és azt se nagyon értem,

a többiek miért taplók éppen

énvelem

szüntelen.

Másnak tartanak, tudom, nem vitás,

de a szíve mélyén mindenki más.

Lehet, hogy nem vagyok épp nagy dumás,

nekem a ló inkább terápiás

terepem,

szerelem.

 

Dávid Ádám: Éjjeli bagoly

Illusztráció: Mező Armandó
(Berettyóújfalu, Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola)

 

Este, ha fekszem az ágyamban,

mindig ugyanaz a vágyam van,

ugyanaz mindig, és soha más:

éjjeli bagolyszárnysuhogás.

Egykedvűen kattog az óra,

sárga szememmel nézek a holdra.

Szólít a csillagos ég szava,

vár rám a sejtelmes éjszaka.

Szerkesztette: Miklya Zsolt

Dávid Ádám: Kanapé expressz

Illusztráció: Papp Tamás
(Szabadka, Október 10. Általános Iskola)

Gyere, apa, indul a Kanapé expressz!
Pattanj fel rá gyorsan, csuda jó hecc lesz.

Jegyed az első osztályra szól, ez mázli.
A reggeli járaton jár hozzá müzli.

Ha befaltad, azért nyugodtan nézz is szét,
a másodosztály – látod? – ez a négy kisszék.

Rázós út lesz, de remélem, megvigasztal,
hogy ma a gőzmozdony ez a szép kisasztal,

kéménye pedig az új párologtató.
Előttünk a kék szőnyeg legyen most a tó.

Azt mondod, zavaros, és semmi se tiszta?
Erre csak fütyülök én, a masiniszta!

Ereszd már ki a gőzt erre a nagy útra.
Megyünk a hídon át sötét alagútba.

A Kanapé expressz egész nap zakatol,
ne izgulj, majd csak kilyukadunk valahol.

Szerkesztette: Miklya Zsolt

Ádám kedvencei: A róka és a csíz – Anyu két keréken

 

Dávid Ádám
A róka és a csíz

Hommage à Aesopus, La Fontaine, Romhányi –
micsoda díszes egy társaság, botrány, mi?

A fennen említett urak mind a hárman
írtak rókáról, ám náluk más madár van.
Persze ez nem is gond. Míg el nem fakul a
tanulság, addig jól hat rád a fabula.
A mi kis csízünknek volt egy nagy sajttálja.
Magától nem, de a rókától sajnálta.
Pusztadőri-, rokfort-, s camembert-szeletkék.
„Nyami, pár falatkát én is de megennék!” –
gondolta a róka, és epedve nézte,
hogy repül rá a csíz a nemespenészre.
Így szólt hát: „Nehogy már magányosan vacsizz!
Segítek, jó?” De nem hatódott meg a csíz.
A ravaszdi róka felettébb utálta,
fogta hát a tálat, szárnyait kitárta,
de mielőtt a csíz jól elrepült volna,
új szólammal csendült fel a rókanóta:
„El ne szállj, maradj még, szemrevaló popsztár!
(Talán ez se pont így volt rég Aesopusnál.)
Legalább egy közös fénykép nagyon kell itt,
könyörgöm, hadd toljak veled még egy szelfit!
Mondd szépen, csíz!” És mert igen hiú csíz volt,
pózba vágta magát, így lehullt a cheeseboard,
vagyis hogy magyarul a maradék sajttál.
A csíz meg dühöngött: „Róka, megint csaltál!”
Erre ő: „Ne izélj, kábé 36 gramm
sajt maradt, téged meg imád az Instagram!
Ráadásként, tessék, itt egy szépvagy-hessteg!
De most szállj le rólam, hess, te, maradj veszteg!”
Itt a vége, fuss el… ja, mi a tanulság?
Hogy az éhség nagy úr – na meg a hiúság.

 

 

(c) Zsengellér Sári

 

Miklya Zsolt
Anyu két keréken

 

Két keréken
gurul anyu,
nem is néz előre.
Sálja lobog,
és a kerék
le sem ér a kőre.

 

Piros köröm-
cipőjében
balerina volna,
ha útközben
nem zavarná,
mennyi még a dolga.

 

Erre tekint,
arra tekint,
szeme tele képpel,
de még nem tud
rollerezni
elengedett kézzel.

 

Ha majd anyu
megtanulja
ezt a mesterséget,
remélem, hogy
előre néz,
s nem ér hamar véget.

 

Aggódásom
fölösleges,
látom már előre.
Nem is tudom,
hogy tehettem
szert egy ilyen nőre.

 

(c) Szántói Krisztián

 

Első megjelenés: A róka és a csíz / Anyu két keréken