Benyihogó

Eszeveszett LÓfejek
avagy világraszóLÓ lovasságok


Kedves Olvasó Cimboráink!

Bevágtattak lovas íróink és illusztrátoraink az Író Cimborák műhelyébe:
ékesszóLÓ mesékkel, versekkel legelésznek a tavaszi zöld füvön.
ÚtravaLÓként fogadjátok szeretettel a nagykarámunkba gyűjtött olvasnivaLÓkat!
Pattanjatok nyeregbe, kövessétek a posztokat az erdei utakon,
vigyétek, osszátok, mutassátok lovasságunk szeretetét minden
jóravaLÓ ismerősnek, barátnak és családtagnak!

Jó poroszkálást, ügetést és vágtát kíván a szerkesztő lovas csapat:

Majoros Nóra, Nagy Izabella, Szabó Imola Julianna

Illusztráció: Mezei Ildikó

Mesehajtogató 4: Adamik Zsolt

Illusztráció: Mezei Ildikó

A zsebgalaxis végül pont akkora lett, hogy elfért a befőttesüvegben. Legnagyobbfülű levette a teleszkópoptikás távokuláréját, és elégedetten hümmögött.

-   A lépcsőfordulóban fogom tartani, mert oda szépen besüt a nap – döntötte el. Aztán elnevette magát: - Juhú, lett egy egész galaxisom!

Ha valakinek lesz egy saját galaxisa, azt meg kell ünnepelni. Úgyhogy Legnagyobbfülű kiment a kertbe, pont a gesztenyefához, becsukta mind a két szemét, és kívánt egy jó nagyot. Valami olyat akart, amit nagyon szeret. Még csücsörített is, olyan erősen kívánt.

Aztán kinyitotta a szemét.

Majoros Nóra: Rémítgető

Mezei Ildikó illusztrációja

Hétévesen királylány voltam, aranyhajjal, gyöngyös cipellővel, gyémántokkal sűrűn telehímzett ruhával, háromemeletes koronával.

            – Lovaggá ütésed alkalmából megosztozunk ezen a csokin – mondtam Öccs lovagnak.

            Öccs lovag meghatottan majszolgatta a kitüntetést. Királylány-lényem teljesen meg volt elégedve. Ezt a meghitt pillanatot egy lázító személy zavarta meg. Ez a bizonyos lázító Nagy Okos Bátty volt, aki rendszeresen aláásta királyságom alapjait.

            – Mit esztek, gyerkőcök?

            – Csokit. Kérsz? – felelte Öccs lovag. 
            Áruló! Sikoltotta bennem a gyanú. Próbáltam menteni a menthetőt.