A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Simon Noémi. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Simon Noémi. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. július 23., szombat

Sanyi kedvence, a Nemecsek virtuál

 

Smelka Sándor: Nemecsek virtuál 1.0

 

Simon Noémi illusztrációja

 

Pál utca. Gittrágás. Pásztorok jönnek. Einstand. Harcolj! Ahány golyót megmentesz, annyi bónuszpont. Győztél: öt pont. Tovább. Grund. Áts Feri. Zászló. Ne félj, Nemecsek! Harcolj! Ahányszor nem félsz, annyi bónuszpont. Győztél: három pont. Tovább. Üllői út. Füvészkert. Át a falon. Control+Alt+F. F mint fal. Lopakodás a tóhoz. Geréb. Áruló. Tovább. Tópart. Csónak. Sziget. Fa. Itt jártak a Pál utcai fiúk. Küldetés teljesítve: tíz pont. Vörösingesek. Menekülés. Tovább. Pálmaház. Elszúrtad. Nyakig a vízben. Minusz öt pont. Tovább. Grund. Geréb, az áruló. Harcolj! Ahányszor fejbe találod őt homokbombával, annyi bónuszpont. Control+Alt+H. H mint homokbomba. Győztél: négy pont. Tovább. Zászlók. Harci balták. Füvészkert. Pásztorok. Áts Feri. Elszúrtad. Nyakig a vízben. Minusz öt pont. Tovább. Grund. Háború. Erődök. Homokbombák. Birkózz! Ahány vörösingest földhöz vágsz, annyi bónuszpont. Győztél: öt pont. Tovább. Áts Feri. Harcolj vele! Győztél: öt pont. Tovább. Hazavisznek. Haldokolsz. Elszúrtad. Meghalsz.

Van még három életed. A játék újraindítása: Control+Alt+N.
N mint Nemecsek.


Eredeti megjelenés: Nemecsek virtuál 1.0

2016. szeptember 29., csütörtök

Est-mesék




Bertóti Johanna: Várom az estet

Várom az estet,
mikor a mese testet ölt.
Utazunk oda,
ahol a csoda végbemegy.
Lehunyom szemem,
olvasol nekem. Hallgatom.
Majd jön az álom,
ott újra látom a mesét.


Endrődi Kata: Hintázó angyal


Mészöly Ágnes: Várom az estet

Várom az estet, amikor a mese testet ölt.
Mesébe öltöm az este a testet, a várást.
Testet ölt az est, mikor a mese várhat.
Öltöm a mesét, mikor estet vár a test.
Mikor várom a testet, estet ölt a mese.
Este öltöm a mesét, mikor vár a test.
            A mese vár, a test az este ölt.


Simon Noémi illusztrációja


Smelka Sándor: Egymondatos töredék

...várom az estet, mikor a mese testet ölt, és vájuk a véget, a sűrű homályba bukót, a csodákat, ahogy mondja a költő, de ez csak zárójel, asszociáció, mint minden ezen az estén, kint a kertben, a holdfényes udvaron, most újra feléled a múlt, a régi telek, mikor szedtük elő a szánkót, az őszi szüretek, mikor apám mosta a hordót, a sarjadó tavasz, ó azok a májusfák, és minden, ami ehhez az udvarhoz köt, legyen az olvasmányélmény, film, Hatteras kapítány sétál a kert fái közt nagyanyámmal együtt, harmincöt év élményanyaga bújik elő a gyűmölcsfák ágai közül, a holdfényből, a fene tudja honnan, mindegy is, mert talán a táj őrzi a múltat, az elpusztult macskáink csontjait,  elmúlt záporok esőcseppjeit,  mert a táj körülvesz, keretet ad: Kozár felől kel a nap, a Jakab-hegynél nyugszik, a présházunk tetőgerincén túl van észak, és dél, a gyerekkornak vadont adó dél, az erdő felé esik, az erdőn túl messze ott van a Villányi-hegység, az már Bacchus birodalma, olyan ez, mint egy magánmitológia, ami felett ott az ég saját csillagképekkel, és ezen az éjjelen, a holdfényből előjön minden, ami emlék, jönnek a tudatom homéroszi távlatából – igen, itt van Trója is az udvaron –, jönnek, jönnek az emlékek, a hangok, az emberek: élők, holtak, valósak, kitaláltak, és kezdődik a bál, az emlékek meddő mégis mámoros bálja, és én várom az estet, mikor a mese testet ölt...

2016. szeptember 16., péntek

Nagy Izabella: x y z generáció – Széchey Rita: Vallomás




Nagy Izabella: x y z generáció

felnőttek ülünk egy körben
százan ezren tízezren
pislantunk körbe körbe
így: okosan
tudományoskodunk
hogy
bezzeg az én időmben...

...kint játszottunk a porban
vagy a Ligetben
vagy a téren
vagy kirándultunk az erdőben
kirándultunk a pusztában
a csalitosban
a vidéki nagymamához
a pesti rokonokhoz
esetleg a bolgár tengerekhez
a szlovák rengetegbe
                                   és titokban csókolóztunk

ma meg...
ezek a mai gyerekek
csak nyomkodják a kütyüt
meg az instát
meg a pokémon gót, ami egyhetes
meg a nem is tudom mit
mindegy is
mert nem érdekel
            könyörgöm olvass egy kicsit
            szép magyar irodalmat
            bármit
mivé lesz ez a nemzedék
                                   még csókolózni sem tud titokban

Simon Noémi illusztrációja


Széchey Rita: Vallomás

Azta, ezt nem hiszem el, tényleg feltették youtubra az új számot!!! Apám, én vagyok a nyolcadik lájkoló, és tényleg baromi jó ez a szám, hihetetlenül király… úúú, nem hiszem el, Panka is lájkolta!!! Akkor online van ő is! Suli előtt! Biztos ő is hallotta, hogy nyolckor teszik föl, jó ég, jóég, jóég, most mit csináljak? Rákattintsak a Messijére? Áh, nem csinálok hülyét magamból, tegnap a Zoárddal beszélgetett a folyosón. Mondjuk nem értem, mert azért, hogy valakinek ilyen idióta neve van, és zsiráfok a szülei, és ezért kosarazik is, még nem biztos, hogy…
Úúú, komment Pankától. Azt írja, azt írja… ez a legjobb szám, és mindenki jó fej, aki lájkolta. Tényleg ez a legjobb szám, és… úristen, én is lájkoltam!!!
– Jó, anya, mindjárt lehalkítom! …azért nem tudom a fülhallgatóval, mert bent hagytam a suliban! …azért vittem be, mert tesiórán futottunk, és nem vagyok hülye, hogy zene nélkül… Már halkabb, nem hallod? Nem ordítok!
…és akkor én is egy lájkoló jó fej vagyok, és még az is lehet, hogy direkt nekem írta! Igen, egész biztosan nekem üzent, csak…
Na ne már… a hülye Zoárd is írt az osztálycsoportba a Messengeren. Nézzük, miről osztja az észt… nem, nem is írt, ahhoz hülye és lusta, csak fölnyomott egy kacsintós fejet. Nagy üzenet a csoportnak, gratulálok.
Chat… Panka? Hahh. Offline ment. Online 4 perccel ezelőtt. A franc egye meg, miért nem írtam rá időben? Minek hallgattam meg újra a számot?
– Jó, indulok, egyébként ma Joli nénivel van első óránk, nem ciki az sem, ha elkések. Jójó, nem kések el.
Uramisten, az ott Panka. Ő is késik. Vagy… vagy engem várt? Dehogy, az kizárt. Mert oké, hogy lájkolt, de az más. Mindig lájkol, és? Történt valami? Persze, hogy nem. Ne légy hülye, Olivér, Zoárdra van rákattanva, nem rád. Jaj, hol is van a fülhallgatóm? Ó, a francba, az bent maradt, nem tudom betenni a fülembe, hogy azt higgye… talán a mobilom, mintha anya hívna… nem akarom, hogy elmenjen mellettem, nem akarom megmondani neki, hogy pont utánam lájkolta, tuti, hogy csak véletlen volt, és amúgy sem köszön soha, Zoárdot tartja jó fejnek, basszus, leesett a táskám…
Nem nézek fel, nem nézek fel, akkor talán elmegy mellettem, és nem kell látnom, hogy nem vesz észre…
– Szia, Olivér.
 

2016. szeptember 14., szerda

Smelka Sándor: Nemecsek virtuál 1.0



Pál utca. Gittrágás. Pásztorok jönnek. Einstand. Harcolj! Ahány golyót megmentesz, annyi bónuszpont. Győztél: öt pont. Tovább. Grund. Áts Feri. Zászló. Ne félj, Nemecsek! Harcolj! Ahányszor nem félsz, annyi bónuszpont. Győztél: három pont. Tovább. Üllői út. Füvészkert. Át a falon. Control+Alt+F. F mint fal. Lopakodás a tóhoz. Geréb. Áruló. Tovább. Tópart. Csónak. Sziget. Fa. Itt jártak a Pál utcai fiúk. Küldetés teljesítve: tíz pont. Vörösingesek. Menekülés. Tovább. Pálmaház. Elszúrtad. Nyakig a vízben. Minusz öt pont. Tovább. Grund. Geréb, az áruló. Harcolj! Ahányszor fejbe találod őt homokbombával, annyi bónuszpont. Control+Alt+H. H mint homokbomba. Győztél: négy pont. Tovább. Zászlók. Harci balták. Füvészkert. Pásztorok. Áts Feri. Elszúrtad. Nyakig a vízben. Minusz öt pont. Tovább. Grund. Háború. Erődök. Homokbombák. Birkózz! Ahány vörösingest földhöz vágsz, annyi bónuszpont. Győztél: öt pont. Tovább. Áts Feri. Harcolj vele! Győztél: öt pont. Tovább. Hazavisznek. Haldokolsz. Elszúrtad. Meghalsz.
Van még három életed. A játék újraindítása: Control+Alt+N. N mint Nemecsek.


Simon Noémi illusztrációja