Simon Réka
Zsuzsanna: Lele (részletek)
1.
A
lelei kéményekből már kora reggel kanyarogni kezdett a füst. Érezni lehetett a
levegőben, nyakunkon a tél. A konyhában ültünk. Nagyanyám kukoricát fejtett, én
diót törtem, nagyapám a rádiót próbálta móresre tanítani, de nem szűnt a
recsegés. A Ki nyer ma? Játék és muzsika
tíz percben következett volna a Kossuth Rádióban, amit nagyapám mindig
meghallgatott.
‒
Ezt a rádiót holnap kidobom! ‒
mondta, és kikapcsolta a készüléket. Csizmát húzott, fejébe nyomta a kalapját,
és kisietett az ajtón.
‒ Hova
megy? ‒ kérdeztem a nagyanyámat.
‒ Lenyugodni
‒ mosolygott nagyanyám.
Az
őszvégi csendet hamarosan fejszecsapások törték ketté, aztán nagyapám erős
hangja duruzsolta tele a vidéket, mi pedig a benti melegben hallgattuk, ahogy
nyugtatgatja magát.
|
(c) Varga Zsófi
|
2.
‒
Politikus leszel, fiam! ‒
mondogatta nagyapám, amikor arról próbáltam meggyőzni, miért nem jó ötlet, ha
engem visz magával a mezőre szénát gyűjteni. A diófák alatt ültünk a kertben,
ánizsszárat rágcsáltunk, és ő mesélt. Háborúról, orosz fogságról, Singer
varrógépekről és a tökéletes gomblyukról. Én meg nem tudtam betelni vele. Ha
éppen nem énekelt, mesélt annak, aki meghallgatta. Nagyanyám néha nem volt
fogékony a hallgatásra. Fejét csóválva leintette:
‒
Már megint filozofálsz, Ferenc!
Esténként
az istálló előtt álltam, onnan néztem, ahogy nagyapám szeretett bivalyait
megfeji. Nekik is ugyanolyan mély átéléssel mesélt, és az állatok békésen
hallgatták. Ki tudja, talán azért is volt olyan finom és tápláló a tejük.
|
(c) Deák Panka
|
Csík Mónika: Lakni
bárhol
Lakni réten,
rét gyepében,
hegytetőn vagy
kert ölén,
lakni várban,
lányszobában,
nyári laknak
rejtekén.
Lakni hóban,
bungalóban,
nád tövén és
sás között,
lakni fában,
gombaházban,
fűkabátú
domb mögött.
Lakni versben,
lakni dalban:
ahol rím a
gondolat,
lakni fényben,
lakni Napban,
ahol bolt
a boltozat.
Lakni könyvben,
esti csöndben,
lakni polcon,
ághegyen,
lakni földben,
lakni zöldben,
jégkristályos
fellegen.
Lakni szívben,
szóban, szélben,
úszva kéklő
tó felett,
lakni bárhol,
közel-távol,
lakni ott, hol
jó neked.
Első megjelenés: Lele – Lakni bárhol