Kata kedvence a diószomnia

 

Pap Kata – Magolcsay Nagy Gábor

 Idegen diószomnia

PART I.

Pap Kata: Idegen táj
Zene: Magolcsay Nagy Gábor - Ashes of Cows - Orphan Smile  

 

PART II.

Bertóti Johanna – Magolcsay Nagy Gábor: Tetőablak / RÍMDÚDOLÓ 7

Bertóti Johanna Rímdúdoló nevű dalsorozata a tíz éves Író Cimborák tíz versének zenés feldolgozásából épül fel. Hetedikként Magolcsay Nagy Gábor Tetőablak című versének megzenésítését és a dalhoz tartozó videót hallgathatjátok, nézhetitek meg. A verset Ilyés Anna-Boróka rajzához írta a költő 2016-ban, ez a rajz elevenedik meg a videóban.

Köszönet Fehér Csabának a felvételért és hangkeverésért, illetve Bertóti Attilának a videó

elkészítéséért.

Előző részek:

1. Hétvári Andrea: Kifordított mese

2. Czeiner-Szücs Anita: Bezsergő

3. Békés Márta: Káprázat

4. Miklya Zsolt: Cicaóriás

5. Csík Mónika: A fagyi

6. Kiss Ottó: Nyári medveségek

Örülünk, ha hallgatjátok a dalokat. Bátran osszátok meg másokkal is őket, illetve

figyeljétek  Bertóti Johanna YouTube-csatornáját  és az Író Cimborák blogját, ugyanis lesznek

még új Rímdúdoló-videók.

TonyPapPa és Magolcsay Nagy Gábor: Hangulatinga

Ami a szívemen…

Nekem a zene az életemben nagyon fontos. Én és a barátom is tanulunk hangszeren, és szeretjük a zenét. De sajnos vannak olyan barátaim is, akik a népzene helyett inkább az xboxot és a számítógépet választják. Olyan érdekes, hogy a világon vannak emberek, akik nem szeretik a komolyzenét, a dzsessz zenét, stb. Nekem az nyomja a lelkemet, hogy több férfinak és nőnek kellene érezni, hallgatni, és megmutatni a zene gyönyöreit.

Ti mit gondoltok erről, kedves Író Cimborák?

Ui.: Ha ezt elolvastad, és vissza is írtál, nagyon szépen köszönöm! :-)

TonyPaPa

Kálmán Vilmos (5.a) illusztrációja

Kedves TonyPaPa!
 

A nevem Magolcsay Nagy Gábor. A zene számomra is a legotthonosabb közeg, sőt, a legfontosabb ihletforrás. A verseken kívül zenéket is szoktam írni, a leveledet olvasva kicsit meg is ijedtem; vajon hogyan fogom megosztani veled, mit jelent nekem a zene?

Klón

A jövőbe került ősember 
(Kiss Ramóna, a sándorfalvai Pallavicini Sándor Általános Iskola tanulója)

Inspirál, ha a dolgok nincsenek a helyükön. Egy jövőbe került ősember elég gondolatébresztő. Nem igaz?
(Magolcsay Nagy Gábor) 

Haver, hozzál chipset, rumot,

mesélek egy őrült sztorit,

tegnap néztem a Spektrumot,

klónoztak egy cro-magnonit!

Szegény flótás arra ébredt,

hogy mindenki szelfibottal

hadonászott-heherészett –

harminckettes bájvigyorral.

Szóval szegény tök kiégett:

„Milyen Nap az a plafonon?

Hol a mammut, hol az élet,

ha nincs mobiltelefonom?

Instagram meg nanobotok?

Szingularitás meg snapchat?

Adjatok egy faszekercét,

nem nézek én Fradi-meccset!“

Egyvalami viszont nagyon

tetszett neki: veganizmus

az új módi, s nem egy vagyon,

Demi Moore is attól izmos!

Mást sem eszik reggel-este,

fügekaktuszt, articsókát,

néha kicsit bűnbe esve

cro-magnoni kókuszcsókot.

Ilyés Anna-Boróka – Magolcsay Nagy Gábor: Tetőablak (avagy: mi lenne, ha egész nap az eget nézném?)

Ki fest az égre, a mennyre medúzát?

Mit rejtenek a pixeles fellegek?

Miért ölt jégpáncélt a tó és a liget,

ha a tél elől elbújni nem lehet?

Ki vasal ráncot az északi tájra –

a hóba, a holdra, a párna alá?

Egy űrhajós dáma miért megy a bálba,

ha a táncban mindig csak magányt talál?

És mondd, hova mennek a tévébolygók?

Ma éjjel hány sávos az aludttejút?

Hova lakatolja a Marson a bringát,

aki megszeretett egy marsi fiút?

És leszünk-e majd, ha lejár az álom,

ha lejár a tél, de tavasz nem lehet?

És vár-e a mennyben az ég lagúnája?

S ott kik döntenek majd mindkettőnk helyett?

Magolcsay Nagy Gábor: HÓGULYA HANNA

 

Baracsi Gabi illusztrációja

Ma még kicsit alszom. Ma még van kicsit miért.

Ma még a felhőn hófolt a pecsét.

Álom, hogy karkosárba gyűlik a rét,

hogy ébereg ez a fényszomjas vidék.

Ma még kicsit alszom. Ma még van kicsit miért.

Hóbagoly iszik a nyomomból épp,

hógulya hömpölyög át a határon,

Hógulya Hanna az ott, ide látom.

Ma még kicsit alszom. Ma még van kicsit miért,

de Hanna unja a téli mesét:

leveti sálját és bundakabátját,

könnyü szalagra cseréli a pártát.

Talán még alszom, bár nem tudom miért

itt, a hógulya kihűlt helyén.

Ébred a kökény s a levetett kabát

- trapp ide tüstént, medve barát!

Nézd, nem is alszom, s már tudom is miért:

                               legénytől-lánytól nyüzsög a rét -

sorra rázzák a gyümölcsfákat,

Hanna hajában a barkavasárnap.

Lipovszky-Drescher Mária illusztrációja

Idegen diószomnia

Pap Kata és  Magolcsay Nagy Gábor korábban nem ismerték egymást, és egymás munkáit sem. E dióbontogató műhelymunkának köszönhetően sodródtak egy csoportba. Hogy milyen sikeres összepárosítás lett ez, mi sem bizonyítja jobban, mint kettejük ismerkedős, közös alkotásai. Gábor ötlete alapján ő társított egy zenei élményt az egyik Kata-képhez, Kata pedig Gábor egyik zenéje alapján készített egy illusztrációt.

 Magolcsay Nagy Gábor ekképp avat be bennünket a közös alkotás műhelytitkaiba: Katának már megvolt a Nem tudok elaludni cím, én ehhez komponáltam a Gummo rádióját. Ezután elküldtem neki én is az egyik korábban született zenémet Orphan Smile címmel, és Kata erre készített egy új animációt. Tehát a két projekthez elkészített új alkotás az Idegen táj animáció és a Gummo's radio (Insomnia) hangélmény.

Lássuk csak, képben és hangban miként áll össze e Magolcsay-Pap-diószomnia! :)

PART I.

Pap Kata: Idegen táj.
Zene: Magolcsay Nagy Gábor - Ashes of Cows - Orphan Smile  

 

PART II.

Csík Mónika és Magolcsay Nagy Gábor versei

Egy korábbi bejegyzésben már olvashattatok a kettévágott vers nevű játékról. Most egy újabb kör következik ebből a játékból. Szabó T. Anna A láthatatlan állatok című versét Csík Mónika és Magolcsay Nagy Gábor egészítette ki. 

-------------------------------------------------------------------------

Szabó T. Anna: A láthatatlan állatok

Zöld domb, sárga domb,
fekete fákon fekete ág,
lila patakban, barna patakban,
sárga iszapban fekete rák.

Két piros fa összefogózik,
vadlila szélben hajlanak ők,
mindig együtt sutyorog a lombjuk,
nem riadoznak az alkony előtt.

Fogd meg a krétát: sárga maszatba,
sárga iszapba húzz vonalat:
fess lila békát, feketepiros fát,
húzz ceruzádba, zsírkrétádba
egyetlen szál kék fonalat!

V. D. Blokk illusztrációja

Csík Mónika: 

Zöld domb

Zöld domb, tarka táj,

fekete fákon papagáj,

lila patakban kecsege,

sárga iszapban fecseg-e?

Két piros fa, ha fázik,

vadlila szélben szambázik,

mindig együtt riszálják,

nem riadoznak, cifrázzák.

Fogd meg a krétát: remekelj,

sárga iszapba ne fejelj,

fess lila békát, kis gyíkot,

húzz ceruzádba (vagy a gatyádra)

egyetlen szál színcsíkot.

Magolcsay Nagy Gábor: Az oázis nyomában

Teve Tóni gyapjúhátán két púp mereng – két sárga domb –
mindkettőn egy beduin ül, lábuk két-két fekete ág.

Aszály van a sivatagban, homok roppan barna patakban.
Nincs ilyenkor se víz, se fánk, csak torig égett fekete rák.

Teve Tóni vágtatni kezd, a két beduin összefogózik,– porzik a Góbi a menetszélben - tevegelve hajlanak ők.

Alvófák heverésznek a horizonton, sutyorog a lombjuk –
“Oázis az vagy csak egy délibáb gőzöl az alkony előtt?”

Teve Tóni s a két nomád szomjasan ájul a sárga maszatba!

Fogj hát papírt és tollakat! Rajzolj legyezőt, húzz vonalat:
Pingálj nekik kis tavat, datolyát, koktélt, feketepiros fát,
röpíts utánuk hűs szelet, nyakukba jeges felleget, zsírkrétádba
csempéssz mentás cukorkát, csobogó csipkét, kék fonalat! 

Müller Kati rajza

MESE A SZOMORÚ SELYEMSUTTYRÓL

Heréden innen, Sonkádon túl,

elmentem Beled erdejébe,

mesék voltak ott megkötözve,

eloldottam hát egy cifrát,

elmesélek most egy kurtát:

Pú, a babrababos, hagymázós, 

gyakori, óriás selyemsutty 

egy napon úgy maradt bezárva, 

vegán gazdája farába.