Arra ébredtek, hogy ott van.
Senki sem értette, hogy került oda.
Mintha csak egy gomba nőtt volna ki a nap első sugaraiba kapaszkodva. A teteje mi tagadás, hasonlított egy gomba kalapjára.
A fala meg, mint az első sétáján ugrándozó kajla fülű kölyökkutya szőre. Puha és kedves.
Hogy lehet egy ház fala puha? Csak nem takácspókok szőtték?
A falubelieknek dunsztja sem volt róla.
Ahogy arról sem, ki lakhat a titokzatos gombaházban?
– Talán manók – vélekedett a szomszéd.
