Holdba vész a köd uszálya
Látó csend ül völgyön, bércen.
Bor vitéz dől rossz lovára.
„Isten hozzád szenvedélyem.”
Látó csend ül völgyön, bércen.
Közöny tépázza a fákat.
„Isten hozzád szenvedélyem.”
Bor vitézé csak a látszat.
Közöny tépázza a fákat.
Jön az úton két szép farkas.
Bor vitézé csak a látszat.
Ám a látszat is hatalmas.
Jön az úton két szép farkas.
Honnan jönnek, hová mennek?
Ám a látszat is hatalmas.
Mondd, melyiket látod szebbnek?
Honnan jönnek, hová mennek?
Zúg az erdő, mint a magány.
Mondd, melyiket látod szebbnek?
Egyik kerek, másik sovány.
Zúg az erdő, mint a magány.
Suhan, lebben a két lélek.
Egyik kerek, másik sovány.
Csapongnak a denevérek.
Suhan, lebben a két lélek.
Mégis kihalt a vad tájék.
Csapongnak a denevérek.
Bor vitéz is csak egy árnyék.
Mégis kihalt a vad tájék.
Lidérc-ajkon zúg fel a dal.
Bor vitéz is csak egy árnyék.
De árnyéknak túl fiatal.
Lidérc-ajkon zúg fel a dal.
Bor vitéz már ezer éves,
De árnyéknak túl fiatal.
Kísértetnek tekintélyes.
Bor vitéz már ezer éves,
vagy nem is jött a világra.
Kísértetnek tekintélyes.
Holdba vész a köd uszálya.
 |
| Illusztrációk: Klesitz Piroska |
