Fodor Ármin Balázs: Részlet a fiú tavalyi naplójából 3

Pap Kata illusztrációja

Február 23.

A sérült lábam a mai napot jól bírta. Ma az iskolában nem volt semmi rossz. Megmutattam a nindzsa legomat Viviennek, Adriánnak, Eriknek, Dórikának és Andreának. Azt mondták, hogy szép.

Az Andrással gatyafelrúgóst játszottunk. Az András a lábán egyensúlyozza a gatyát, aztán felrúgja, és aztán úgy van a fején, mint egy sapka. Én is tudom már. Játszás közben belerepült a teás fazékba, s Anyu azt mondta:

    - Ennek ti isszátok meg a levét!

 

Fodor Ármin Balázs (9 éves): Részlet a fiú tavalyi naplójából 2

Pap Kata illusztrációja



Február 24.

   Az osztályban mindenkinek van mobiltelefonja, csak nekem nincs. Ezen sírtam egy kicsit. Anya azt mondja, hogy minek egy ekkora fiúnak, mint én mobiltelefon? Főleg úgy, hogy nem tudok vigyázni a holmimra. És mindent elhagyok. És különben is, mindenhová kocsival visznek, úgyhogy nekem nem kell.

   Nem értek egyet anyukámmal! Nekem szükségem van mobiltelefonra! Az osztályban is van legalább három gyereknek! Ja...ö... Hát tényleg nem mindenkinek, de... nekem mobiltelefon *kell!* Anya, ezt miért nem érted?

Fodor Ármin Balázs (9 éves): Részlet a fiú tavalyi naplójából 1

Pap Kata illusztrációja

Február 20.

Ma reggeli közben Anyukámnak elmeséltem az egyik balesetemet. Az úgy történt, hogy kint voltunk az udvaron, ahol az Erik, a Bálint meg én együtt játszottunk. Erik azt mondta, hogy menjek a hintához közel, mert a Bálint hintázott.

Erre azt mondtam, hogy:

      - Nem!

      - Ha nem mész oda, gyáva nyúl vagy! Ha odamész, bátor vagy!

Erre megint azt mondtam:

      - Nem!

Az Erik, aki pedig az egyetlen barátom, megfogott, és megpróbált odalökni a hintához. De én nem engedtem magam, aztán mégis olyan közel lökött, hogy a Bálint fejbe vert a hintával. Fájdalmat éreztem. Jó, hogy nem kaptam agyrázkódást.