Mottó: „A tizenhetedikkel fociz,
A tizennyolcadikkal kocsiz”
 |
| Flóri Gabriella illusztrációja |
Egyéves koromra nem emlékszem, de
a nővérem azt mondta, pufi voltam, nem akartam aludni, párizsit faltam és a
kutyakosárban szerettem játszani.
Kétéves koromra sem emlékszem, és erős a gyanúm, hogy a
nővérem sem, mert szerinte ugyanazt csináltam, mint egyévesen, csak nem
négykézláb, hanem két lábon.
A háromnál bedühödött, és nem mondott semmit. Nekem csak
annyi jutott eszembe, hogy Nagyiék elvittek egy tanyára, és ott mondtam
először, hogy kokas. Valószínűleg utoljára is.
Négyévesen mesét írtam a babámról, akit mindig magammal vittem
az óvodába. A nővérem szerint négyévesen nem is tudtam írni, ami igaz, de attól
még mesét írni tudtam.
Ötévesen azt játszottam, hogy van egy lányom: Pufilla. A
nővérem úgy emlékszik, hisztis voltam és elviselhetetlen, pedig csak a
gyereknevelés fárasztott ki teljesen.