 |
| Benedek Elek |
 |
| Majoros Nóra |
Mikor volt, mikor nem volt, − volt a világ közepében egy csudálatos almafa, amelyik egy szem almát termett minden évben, de az olyan mosolygós volt, hogy úgysem hiszitek. Annak a csudálatos almafának a gyökere alatt volt egy aranydió. Az aranydióban volt egy mazsola. Abban a mazsolában volt egy akkora kacsalábon forgó palota, mint ide az üveghegy meg vissza. A palotában egy király s egy királyné lakott. Szerették egymást, a népük is szerette őket, hanem gyermekük nem volt egy sem.