Különös együttműködés ez a mai: Miklya Zsolt, az egyik legrégibb Cimbora és Korom Bálint közös alkotását nyújtjuk át. Zsolt sokszor indított már el bennünket a képzeletbeli utazásainkon, és most is az ő versével kezdjük a kalandozást a jubileumi versfelhőben. Bálint hol íróként, hol illusztrátorként, de leginkább gyerekként van velünk, szinte a kezdetektől. Neki, általa, vele vagyunk Cimborák.
 |
| Korom Bálint illusztrációja |
Bori lány egyéves korában elindult
a szoba sarkába.
Bori lány kétéves korában megkapta:
vigyázzon magára.
Bori hároméves korában rájött, még
sok mindent nem látott.
Bori már négyéves volt, mikor elindult,
látni a világot.
Bori a városban annyi mindent látott,
hogy közben eltévedt.
– Városban sétálni egyedül? Borbála,
várjál még húsz évet!
– Könnyű azt mondani! – forgatta magában
a könnyű tanácsot.
– Megyek az erdőbe. Világot arra is
eleget találok.
Bori lány ötéves korában elindult
az erdő sarkába.
Nem félt, hogy egyedül. Tudta, hogy nem érnek
úgysem a nyomába.
 |
| Részlet Bálint rajzából |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése