Tóásó Lél Ágoston – Kiss Lehel: Ha libegő volnék

Távol a zajtól, s távolabb egyre

haladnék lassan, fel, fel a Cenkre.

Benne libegnék az otthoni tájban,

s számolgatnám, hogy új fenyő hány van,

s számolgatnám, hogy fogy, fogy a méter,

s mosolyognám, hogy lebegve ér fel

– mire a Hold kél, s leszáll az este –

mázsányi testem a hófödte Cenkre.

Cenktől a Holdig feszített pályán

az égi útat libegve járnám;

benne lobognék a mennyei tájban.

Hány üstökös és új csillag hány van,

mind megszámolnám, s beszélnék minddel...

S vinnélek Téged magammal, hidd el,

fentebb a Cenknél, messzebb a Holdnál

– s velem libegnél, bennem lobognál.

Tóásó Lél Ágoston, 7 éves

Mi lenne, ha libegő lennék?

Áprily Lajos Főgimnázium, Brassó 

Kiss Lehel, költő