Ilyen vagyok!

Sajóvölgyi Renátó: A messzeséget kémlelő mélabús oroszlán

Sziasztok!

Hallottátok már ilyen beszélgetést?

-          Milyen vagy?

-          Ilyen vagyok!

-          És milyen vagyok én?

-          Ilyen vagy!

Elgondolkodtatok már azon, hogy milyenek is vagytok? És hogy kik vagytok?

Elgondolkodtatok-e már azon, hogy milyenek a szüleitek? Vagy a felnőttek, akik nap, mint nap körülöttetek sertepertélnek?

Nekünk mostanában pontosan ezen jár a fejünk! Milyen vagyok én? És milyen te? És milyen voltam én? Hát te?

Játékra hívtuk hát magunkat, s gyerekeinket, mások gyerekeit, s unokáinkat (bizony, van akinek, már ilyen is van!). Ők és mi együtt mondjuk el nektek, milyenek is vagyunk! Nyűgösek, és játékosak, lázadók, és hisztizők, vidámak és bátrak, vagy szomorúak, de bölcsek. Játssz velünk te is! Olvasd el, amit neked írtunk, s képzeld el, milyenek vagyunk!

Pl. ilyenek:

Én vagyok a legszebb szamár.

Éjszaka felkelek,

egy kicsit iázok,

aztán visszabújok a paplan alá.

Hagy aludjanak a többiek.

Az oroszlánok ordítanak.

Nem vagyok oroszlán. Szamár vagyok, mondtam.

A szamarak is ordítanak.

Nem, a szamarak iáznak és énekelnek.

Akkor énekelj egy kicsit.

Nem vagyok szamár.

Mondtam. Hiába beszélek?

Ne beszélj annyit. Tücsök vagy.

A tücsök nem beszél hiába?

Nem, a tücsök nem beszél hiába.

Akkor tücsök vagyok. Tücsök Csanád.

Miklya Zsolt: Csanofizmák

(versbe foglalt részlet Miklya Csanád örökéletű mondataiból)

  

A februári „Ilyen vagyok!” téma szerkesztője,

Tasnádi Emese