Sajóvölgyi Renátó: A messzeséget kémlelő mélabús oroszlán
Sziasztok!
Hallottátok már ilyen beszélgetést?
-
Milyen vagy?
-
Ilyen vagyok!
-
És milyen vagyok én?
-
Ilyen vagy!
Elgondolkodtatok már azon, hogy milyenek is vagytok? És hogy
kik vagytok?
Elgondolkodtatok-e már azon, hogy milyenek a szüleitek? Vagy
a felnőttek, akik nap, mint nap körülöttetek sertepertélnek?
Nekünk mostanában pontosan ezen jár a fejünk! Milyen vagyok
én? És milyen te? És milyen voltam én? Hát te?
Játékra hívtuk hát magunkat, s gyerekeinket, mások
gyerekeit, s unokáinkat (bizony, van akinek, már ilyen is van!). Ők és mi
együtt mondjuk el nektek, milyenek is vagyunk! Nyűgösek, és játékosak, lázadók,
és hisztizők, vidámak és bátrak, vagy szomorúak, de bölcsek. Játssz velünk te
is! Olvasd el, amit neked írtunk, s képzeld el, milyenek vagyunk!
Pl. ilyenek:
Én vagyok a legszebb szamár.
Éjszaka felkelek,
egy kicsit iázok,
aztán visszabújok a paplan alá.
Hagy aludjanak a többiek.
Az oroszlánok ordítanak.
Nem vagyok oroszlán. Szamár
vagyok, mondtam.
A szamarak is ordítanak.
Nem, a szamarak iáznak és énekelnek.
Akkor énekelj egy kicsit.
Nem vagyok szamár.
Mondtam. Hiába beszélek?
Ne beszélj annyit. Tücsök vagy.
A tücsök nem beszél hiába?
Nem, a tücsök nem beszél hiába.
Akkor tücsök vagyok. Tücsök
Csanád.
Miklya Zsolt:
Csanofizmák
(versbe foglalt részlet
Miklya Csanád örökéletű mondataiból)
A februári „Ilyen
vagyok!” téma szerkesztője,
Tasnádi Emese
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése