Mottó: Köcsögkalap a legújabb divat
Janovics Erika kalapálmai |
– Hol a kalapod?
– Sosem hordok kalapot.
– Mi az, hogy nem hordasz kalapot?
– Nem áll jól.
– A kalap mindenkinek jól áll.
Kalapos nép vagyunk.
– Nem szeretném begyúrni a hajam a
kalap alá.
– Vágasd le a hajad! Bozont. Kalap
nélkül ma már senki nem merészkedik az utcára.
– Dehogynem. Én.
– És még nem zártak el?
– Nem.
– Kalap nélkül meggondolatlanság
az utcán járkálni. Lecsuknak mindenkit, akin nincs kalap.
– Nem csuknak.
– Hogyhogy nem csuknak? Láttál
valaha valakit kalap nélkül?
– Igen, ha a tükörbe nézek.
– Gyere kicsit közelebb.
– Miért?
– Csak. Gyere már!
– Tessék, itt vagyok.
– Ohohó!
– Mit ohohó?
– Most hogy itt állsz mellettem,
most látom, hogy valójában van kalap a fejeden.
– Hogyhogy van kalap a fejemen?
– Látom. Nézz a tükörbe!
– Mit látsz?
– A kalapod.
– Nincs a fejemen semmi.
– Már értem.
– Mit értesz?
– Hát, hogy ki akarsz lógni a
sorból.
– Én? Mivel?
– Te. Hát a különcködéseddel.
– Mi miatt vagyok én különc?
– Az áttetsző kalapod miatt.
– De hát nincs kalapom.
– Dehogy nincs, csak más, mint a
megszokott kalapok. Az alakja is más. Ott ágaskodik a bozontos
fejeden.
– Nem hordok kalapot. Sosem hordtam.
– Mi lenne, ha nem lennél ilyen
kibírhatatlan? Kár tagadnod.
– Jó, akkor nem tagadom.
– Ahá, szóval bevallod.
– Be.
– Csak így?
– Csak így.
– És mégis mit vallasz be?
– Hát, hogy van kalap a fejemen.
– És mégis milyen kalapod van?
– Köcsögkalapom. Ez a legújabb
divat.
– Tudtam én. Te különc!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése