Mottó: Az atomrakéták seperc alatt kipukkanthatnák a Holdat
A szomszéd néni a legboldogabb ember a világon.
Fűszereket termeszt cserépben, és legalább harminc macskája van.
Sorozatokat néz, de sosem sírós-szerelmest, hanem lövöldözőseket,
Gáléknál beengedi a vízóra-leolvasót, ránk néz, ha anya későn ér haza,
Közben folyton énekel, egyáltalán nem hamisan.
Megoldjuk, kedvesem, mondja mindig,
Akkor is, amikor bőgve megyek haza,
Mert a buszon lenyúlták a tornacuccomat
Amiben persze a kulcsom is benne volt,
Énekel tovább,
És tényleg megoldja.
Ilyenkor kicsit dühös vagyok rá,
Hogy énekelhet valaki,
Mikor ilyen vacak a világ: ellopják az ember cuccát,
A gleccserek eltűnnek néhány év alatt,
És a jégsapkák is a sarkokról,
A tenger meg elárasztja Manhattant, láttam a NatGeo-n, hogyan,
Az atomrakéták seperc alatt kipukkanthatnák a Holdat, és akkor nem lesz árapály,
Csókolom, ennyi.
És nemsokára az agyunkba szerelt mobiltelefonokkal hallgatják le
A gondolatainkat is.
Persze ez a szomszéd nénit nem zavarja,
Egyrészt nincs tornacucca és NatGeo-ja, és legfeljebb a macskáit lehetne ellopni tőle.
Másrészt meg már kilencvenhárom éves múlt,
Rég hulla lesz, mire ez a sok rémség bekövetkezik.
 |
| A zentai Lajka Állat- és Természetbarátok Egyesülete kis aktivistáinak alkotása |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése