Tóth Ágnes: TAVASZRA ÉBREDÉS

Kovács Klaudia illusztrációja

Ébren néha nem álmodom,

Kakukk hangját számolgatom.

Nézem, hogyan kél a hajnal,

Lila hajjal, madár dallal.

Örül a kis hóvirág,

Kap ma fehér bóbitát.

Piros szoknyát a tulipán.

Barackvirág kacag a fán.

Virágba borult a világ,

Pompázik a sok kis virág.

Rózsák, szegfűk és violák,

Gólyahírek, kék ibolyák,

Darázs fürdik virágporban,

Még a nap is virágból van.

Olyan mint egy viráglányka,

Arany pánt van a hajába.

Még csak egy kis púder kéne,

Ne ragyogjon úgy a képe.

V, mint versek

Október végén jelenik meg a Várad kiadónál, és nagyon várjuk! Tóth Ágnes ABC parádé című könyvéről van szó, amit Kovács Klaudia illusztrációi díszítenek. Elárulunk belőle két betűt:

CS

C s u k a

Csöpp kukac csüng a horgomon,

csinos, csali csemege,

csusszan, csobban, bekapja majd

csuka, márna, kecsege.

Csak kecsegét fogtam estig,

karcsú, kecses mind a tíz,

sok kecsege csemegével

kecsegtet e csoda víz.

V

V á r a d

Valaki vár fenn,

vele megyek.

Vállamra veszek

két felleget.

Végtelen égen

vihart, ha látok,

viharos széllel

átvitorlázok

Várad felett.

Kovács Klaudia: Katica álma (a nagyváradi képzőművész meséje Tóth Ágnes írócimbora rajzához készült)

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy sűrű erdő. Sűrű erdő mélyén kis házikó. Annak udvarán egy hatalmas tölgyfa. A kis házikóban Katica lakott a nagymamájával. Nagyi minden este mesélt Katicának az erdő titkairól, és csodás lényeiről.

Egyik este Katicát ismét a nagyi meséi ringatták álomba. Virágos rétet álmodott, pitypanggal, ibolyával és milliónyi virágszállal. A kislány katicabogárrá változott, aki édesen pihent a pihe-puha levélágyon. A fűszálakat lágyan ringató szél meg-megsimogatta arcát, és mély álomba ringatta őt. Tücskök ciripeltek, verebek csicseregtek, és szorgos hangyák gyors léptei hallatszottak, míg Katica álomvilágban bandukolt. A kislány bejárta az erdő minden zegzugát, hisz egy katicabogár olyan kicsi, hogy bárhová be tud bújni. Megleste hogyan reggeliznek a méhek a friss virágporból, miképp dörmög medve anyuka a kisbocsokkal, és bepillantott a nagy tölgyfa odújába frissen beköltözött mókusházaspár életébe is. A szorgos hangyacsaládnak is segédkezett élelmet raktározni a téli hónapokra. Egyik levélről a másikra szállt, friss harmatcseppben fürdött és mézédes virágport reggelizett. Reggelente az erdő közelében hűsen csobogó patakban igazította meg díszes pöttyeit, majd kötötte copfba fekete fürtjeit.

-          Nem is olyan nehéz egy katicabogár élete – gondolta álmában Katica. – Ha majd nagy leszek, katica leszek! 

      Azzal édesen aludta tovább álmát, míg nagyi fel nem ébresztette.

-         –  Ébresztő Katica! Hasadra süt a nap. Mi szépet álmodtál drágaságom? – kérdezte a nagymama.

-         – Nagyi! Katica voltam, sok fekete pöttyel a hátamon, göndör fürtökkel! Hangyákkal reggeliztem, békákkal fürödtem, és mókusokkal ugráltam egyik tölgyfáról a másikra. Csodálatos álom volt nagyi!

Nagymama és Katica még sokáig beszélgettek a kislány édes álmáról, aki még sok-sok éjszakán keresztül változott katicabogárrá és járta az erdőt szorgalmasan. 

Tóth Ágnes: Zireg zörög - Öreg járgány

Kovács Klaudia illusztrációja

Tóth Ágnes

Zireg zörög

Házunk előtt minden reggel,

húsz villamos mérges kedvvel,

zireg-zörög, zakatol..

Benne zötyög sok-sok ember,

az is mind-mind  álmos szemmel,

lökdösődik, panaszol.

Még a szerelvény is ásít,

egész a végállomásig,

s mint a csiga araszol.

Öreg járgány

Fáskamrában öreg járgány,

elfelejtve, búsan, árván,

rozsdásodva szendereg.

Amíg új volt szeretgették,

hogy öreg lett elfeledték,

kacatok közt kesereg.

Ő a rozsdás vén bicikli,

a két lába karika,

elől húzza öregapám,

hátul tolja Marika.

Úgy liheg a dombra tartva,

mint egy kehes taliga,

de a dombról lefelé, már

ő a tüzes paripa.

Kovács Klaudia Illusztrációja

Csík Mónika és Korsós Karolina (16 éves)

Kovács Klaudia illusztrációja
(az illusztrátor blogja: kovacsklaudia.blogspot.ro)

Csík Mónika: Zoknidal
Négykezes Korsós Karolinával


Csíkos, pöttyös, lábujjkörmös,
zebramintás zoknival,
telik meg a zoknisfiók,
közben szól a zoknidal.

Csíkos, pöttyös, lábujjkörmös,
zebramintás zoknipárok,
gurungálnak, gerengélnek,
megfelelőt nem találtok.

Piroshoz a tengerkékek,

zöld színűhöz a lilák,
sárgához a rozsdabarnák
nem illenek, pajtikák.

Csíkos, pöttyös, lábujjkörmös,
zebramintás zoknipárok,
gurungálnak, gerengélnek,
megfelelőt nem találtok.

Anya sóhajt, nagyi ásít,

ez sem lesz jó, kell egy másik!
Mire megyünk, mire megyünk
ennyi tarka zoknival?!
Közben szól a zoknidal.

Csíkos, pöttyös, lábujjkörmös,
zebramintás zoknipárok,
gurungálnak, gerengélnek,
megfelelőt nem találtok.