A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Deák Panka. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Deák Panka. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. április 2., szombat

Réka kedvencei: Lele – Lakni bárhol

 

Simon Réka Zsuzsanna: Lele (részletek)

1.

A lelei kéményekből már kora reggel kanyarogni kezdett a füst. Érezni lehetett a levegőben, nyakunkon a tél. A konyhában ültünk. Nagyanyám kukoricát fejtett, én diót törtem, nagyapám a rádiót próbálta móresre tanítani, de nem szűnt a recsegés. A Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben következett volna a Kossuth Rádióban, amit nagyapám mindig meghallgatott.

Ezt a rádiót holnap kidobom! mondta, és kikapcsolta a készüléket. Csizmát húzott, fejébe nyomta a kalapját, és kisietett az ajtón.

Hova megy? kérdeztem a nagyanyámat.

Lenyugodni mosolygott nagyanyám.

Az őszvégi csendet hamarosan fejszecsapások törték ketté, aztán nagyapám erős hangja duruzsolta tele a vidéket, mi pedig a benti melegben hallgattuk, ahogy nyugtatgatja magát.

(c) Varga Zsófi

 

2.

Politikus leszel, fiam! mondogatta nagyapám, amikor arról próbáltam meggyőzni, miért nem jó ötlet, ha engem visz magával a mezőre szénát gyűjteni. A diófák alatt ültünk a kertben, ánizsszárat rágcsáltunk, és ő mesélt. Háborúról, orosz fogságról, Singer varrógépekről és a tökéletes gomblyukról. Én meg nem tudtam betelni vele. Ha éppen nem énekelt, mesélt annak, aki meghallgatta. Nagyanyám néha nem volt fogékony a hallgatásra. Fejét csóválva leintette:

Már megint filozofálsz, Ferenc!

Esténként az istálló előtt álltam, onnan néztem, ahogy nagyapám szeretett bivalyait megfeji. Nekik is ugyanolyan mély átéléssel mesélt, és az állatok békésen hallgatták. Ki tudja, talán azért is volt olyan finom és tápláló a tejük.


(c) Deák Panka


Csík Mónika: Lakni bárhol

 

Lakni réten,
rét gyepében,
hegytetőn vagy
kert ölén,

 

lakni várban,
lányszobában,
nyári laknak
rejtekén.

 

Lakni hóban,
bungalóban,
nád tövén és
sás között,

 

lakni fában,
gombaházban,
fűkabátú
domb mögött.

 

Lakni versben,
lakni dalban:
ahol rím a
gondolat,

 

lakni fényben,
lakni Napban,
ahol bolt
a boltozat.

 

Lakni könyvben,
esti csöndben,
lakni polcon,
ághegyen,

 

lakni földben,
lakni zöldben,
jégkristályos
fellegen.

 

Lakni szívben,
szóban, szélben,
úszva kéklő
tó felett,

 

lakni bárhol,
közel-távol,
lakni ott, hol
jó neked.

 

 Első megjelenés: Lele Lakni bárhol

 

2021. június 5., szombat

Csík Mónika: Sodródásban - Deák Panka

 

(c) Deák Panka

Sodródásban


Billen a ladik,

billen a lélek,

jobbra, balra, előre, át,

lelkes állatok szemei

tükrök a mélyben,

tarajos hullámok

fürösztik az óceánt.


Kurta neszek zaja kel

ahogy hintál a csónak,

a lélek minden billenésnél

egyensúlyt keres,

jólesne némi zöld, némi tűz –

moha és kova a tenyérbe,

kenyér és bor is,

forró, fűszeres.


A pillanat madarak

röptével mérhető,

szárnyukkal simítják

az ég sápadt homlokát,

a part, a part hol lehet –

fürkészel, tarajos hullámok

fürösztik az óceánt.


Akár bálnák kékfényű háta –

partvonal lejt a horizont alatt,

feltűnik, eltűnik, a ködbe vész,

látni egy pillanatra ismét…

Csak az irányt, az irányt tartsd, barátom,

és bízd a napra, a vízre, a szélre magad!





2019. február 16., szombat

Csík Mónika - Lakni bárhol

(c) Deák Panka

Lakni réten,
rét gyepében,
hegytetőn vagy
kert ölén,

lakni várban,
lányszobában,
nyári laknak
rejtekén.

Lakni hóban,
bungalóban,
nád tövén és
sás között,

lakni fában,
gombaházban,
fűkabátú
domb mögött.

Lakni versben,
lakni dalban:
ahol rím a
gondolat,

2014. január 13., hétfő

Csík Mónika: Sítúrán

Deák Panka illusztrációja



Állok fenn a dombtetőn
minden tejfehér
szembe tűz a déli nap
kesztyűm adta dér

2012. március 3., szombat

Miklya Zsolt: Fordulatszintek

Deák Panka illusztrációja

Én az alföldszinten lakom.
Innen a hegy ki se látszik.
Van felénk egy dombos lejtő.
Öreg Fordunk azon ázik.

Igazi domb erre nincsen.
Homokbucka annál inkább.
Ott terem a királydinnye.
Meg a zsíros libafarhát.

De ha a Ford nekilódul,
dimbek-dombok, lankák-lejtők
a magasból hova szállnak?
Nem nyithatnak ejtőernyőt.

Múltkor túlléptük a dimbet
meg a dombot a határnál.
Kevesebb a lombos erdő,
több az alagút a pályán.

Apa mondta, hogy a hegyek
nálunk még csak középhegyek.
Anya mondta, hogy a magas
hegyek között nyugton legyek.

De azt nem gondoltam volna,
hogy a magashegyek között,
ahol sok a húzós lejtő,
öreg Fordunk épp csak döcög.

Apa se gondolta volna,
hogy a borókaszint fölött
kezdődik a kuplungcsere.
És hogy anya mindig köhög.

S ha már megúsztuk a cserét,
s láttunk kilenc tengerszemet,
és egy szatyor rókagombán
kihúztunk még egy fél hetet,

öreg Fordunk visszafordul,
végre tényleg lejt a lejtő,
meg se áll az alföldszintig,
nem kell hozzá ejtőernyő.