Várfalvy Emőke: Nyílt levél (ízletes, legelhető) a paripákat piszkáló piszkoknak

 

Illusztráció: Szabó-Szemenyei Eszter

Tisztelt írás- és olvasástudó kétlábúak!

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Önökkel évszázadok óta jó kapcsolatot ápolunk, melynek alapja a korlátlan mennyiségben elénk hordott, illatos széna, a roppanós répa, a kockacukor, a puha kefék finom csutakolása és az Önök lóerő iránti elkötelezettsége.

A zabla-, nyereg- és karámhasználat felett a jó barátság és a közös, kiadós vágták érdekében évszázadokig szemet hunytunk, de az Önöknél egyre gyakrabban előforduló pofátlan közbeszéd felett nem tudunk átugrani.

Miről is lenne szó?

Miklya Zsolt: Selymes fű illata – avagy első találkozásom a lóval

Illusztráció: Klesitz Piroska

 A falu, ahol születtem és felnőttem, mérnök által tervezett, egyenes, derékszögben kereszteződő utcáiról nevezetes. Ami azt jelenti, hogy az utca közepéről mindkét irányban az utca végéig el lehet látni, és el lehet jutni akadálymentesen. Kisgyerekkorom idején az utcák zöme poros és sáros, keréknyomokkal szabdalt földút volt, és a nyomok jelentős részben lovaskocsi kerekeitől származtak. Bizonyították ezt egyéb nyomok és szagok is, aminek leginkább a döngölt földes padlót rendszeresen felmázoló öregasszonyok örültek. A mázolás ugyanis agyagos sárral történt, amibe kellett némi lószar is, hogy a sár finom, selymes és jól kötő legyen.

Nyulász Péter: Egymondat

Illusztráció: Izsay Alexandra

 

Ma mindenki lóra kaphat, Ó, 

ma minden kilóra kapható.

Benyihogó

Eszeveszett LÓfejek
avagy világraszóLÓ lovasságok


Kedves Olvasó Cimboráink!

Bevágtattak lovas íróink és illusztrátoraink az Író Cimborák műhelyébe:
ékesszóLÓ mesékkel, versekkel legelésznek a tavaszi zöld füvön.
ÚtravaLÓként fogadjátok szeretettel a nagykarámunkba gyűjtött olvasnivaLÓkat!
Pattanjatok nyeregbe, kövessétek a posztokat az erdei utakon,
vigyétek, osszátok, mutassátok lovasságunk szeretetét minden
jóravaLÓ ismerősnek, barátnak és családtagnak!

Jó poroszkálást, ügetést és vágtát kíván a szerkesztő lovas csapat:

Majoros Nóra, Nagy Izabella, Szabó Imola Julianna

Illusztráció: Mezei Ildikó

Mire megvénülünk - Jókai 200 Záró

 

Új sarjadék képezi az emberiség tavaszkorát, mely minden találkozásnál tudatja velünk, amit oly nehezen akarunk elhinni, hogy már megvénültünk.

A budai Várkertben buja zöldben nő a fű - s a zöld füvön, az arany verőfényen fehér báránykával játszik mosolygó arcú kisgyermek - s kék és fehér mezővirágokból koszorút fon a fehér bárányka nyakába...

...Jó az Isten! - Zöld füvet ád a harcáztatta földnek, fehér bárányt a zöld fűnek, ártatlan, szelíd angyalkát játszótársul a báránynak - feledés írját a mély sebnek - jobb idők reményét a szegény magyar nemzetnek. (A kőszívű ember fiai)

(c) Klesitz Piroska

Mire megvénülünk, mondta volt Jókai...

Véget ért hát a Jókai200, de ne menjetek sehová, mert átnyergelünk, hogy mire?

Csak várjatok, és meglátjátok!

 

Búcsúznak a szerkesztők:

Anita, Panka, Eszter

 

Smelka Sándor: Jókai-kvíz (A kőszívű ember fiai)

 

Kedves gyerekek, talán észrevettétek, egy-egy Jókai könyvben igen sok idegen szót, ritkán használt kifejezést olvashattok. Ebben a kvízben ebbéli tudásodat tesztelheted azzal, hogy a három lehetőség közül kiválasztod a helyes választ.


1. Mi az a Kuglihupf?

A: Teke népiesen
B: Kuglóf
C: Roxfort egy rég elfeledett házának neve

2. Mit csinál, aki megaprehendál?

A: Nem tudom, de úgy kell neki!
B: Besérül
C: Jobbulást!

3. Mit jelenthet a Burána szó?

A: Orosz szélvihar
B: Egy szovjet űrrepülőgép
C: Egy orosz mondás, mely így fordítható magyarra: Jaj, uraim, miért is kellett ilyen hóviharba útra kelnünk, maradtunk volna otthon, amúgy meg farkasok is jöhetnek még!!!

4. Mit jelenthet a kityóje?

A: Semmit
B: Ezt a szót a kvízíró bácsi találta ki
C: Ugyanazt, mint az ingyom-bingyom

5. Mi vagy ki a szatrapa?

A: Egyes helyeken így nevezték a helytartókat az ókorban
B: Öreg, házsártos nő, aki selypít
C: Régi alföldi étel

6. Mit jelent a remonstrál kifejezés?

A: Vesszen Windischgraetz!
B: Valaki tiltakozik
C: Ezt még nem tanultuk latinból

7. Hát az ostentált?

A: Nyergelj, fordulj!
B: Keleti edényfajta
C: Makacs

8. Mi az a lafféta?

A: Korabeli atléta
B: Ágyútalp
C: Bécsi fertőzőbetegség. Ha az ember megkapta valakitől, azonnal elfutott valamerre.

9. Milyen, ha valaki vagy valami csapinós:

A: Ferde
B: Ittas
C: Egy kókler vízszerelő

10. Mit csinál, aki diníroz?

A: Danit piszkálja
B: Általános kifejezés arra, hogy valaki csatát vív a Királyerdőben Palvicz Ottóval, akit legyőz ugyan párbajban, ám közben megsérül és a tisztiszolgálja védi meg a testével a száguldó lovak patáitól. Ráadásul még a Palvitz-gyereket is fel kell nevelnie.
C: Ebédel

11. Mi lehet a kasztora?

A: Bicska
B: Spanyol huszárok népihangszere.
C: Tallérossy Zebulon macskája


12. Mi az a Papperlapapp?

A: Ugyanaz, mint a hettyem-pitty
B: Ez nem Karinthy?
C: Bécsi szófordulat, ami magyarul annyit tesz: „Ó, de csalódtam Plankenhorstékban, már azt hittük, hogy ez a két delnő a forradalom mellett áll, támogat minket tiszta szívből, de jaj, most elárultak minket, végig összejátszottak a császárral, ami azért is olyan fájdalmas, mert köztem és Plankenhorst-lány közt éppen bimbózni kezdett a szerelem harmatos rózsája…


(Megoldások: 1B, 2B, 3A, 4ABC, 5A, 6B, 7C, 8B, 9A, 10C, 11A, 12AB,)


Értékelés:

9-12: Gratulálok! Rád borult a Jókai-összes?

4-8: Egész jó. A könyvolvasás helyett te is csak a filmeket nézted meg, mi?!

1-3: Ez most nem sikerült, de semmi megaprehendálás, rendben?!

A kép forrása: https://sarvarvar.hu/varmelleki-jegyzetek-a-koszivu-ember-fiai-2024-03-12
Letöltve: 16.2.2025

Juhász Kristóf: Jókai Mór és a csigák királynője

 

(c)Koczkás Réka

Tudta azt ország-világ, hogy Jókai Mór és Petőfi Sándor milyen hűséges, jó barátok. Együtt írtak és szerkesztettek újságot, benne sok szép verssel és bölcs történettel, és együtt fogtak fegyvert a magyar szabadságért a kutyalelkű Habsburgok ellen. Szívesen játszottak is együtt, ha idejük engedte, hisz mindketten szerettek lovagolni, vívni, kirándulni, meg pipafüst mellett nézegetni a naplementét, s okosakat mondani. Csak egyvalamiben nem egyeztek, ez pedig a tenger volt.

Jókai nagy szenvedéllyel szerette a tengert, ha csak tehette, úszott, búvárkodott, és csigaházat, meg kagylóhéjat gyűjtött. Annyi effélét hazacipelt már, hogy a felesége óriáskagylóban főzte az ebédet, mert a sok tengeri herkentyűtől nem fért a lábosokhoz.