Ami a szívemen…
Sziasztok!
Gondolkodtatok már bizonyos kérdéseken? Például: Miért nincs a közelben tengerpart?
Én
nagyon szeretném, ha lenne a közelben egy tengerpart. Mióta kimentünk a
családdal nyaralni Görögbe, azóta szeretnék egy tengerpartot. Miért nincs
tengerpartunk? Szerintem ha lenne partunk, nyáron az emberek minden nap
kimennének, és addig maradnának ott, ameddig csak szeretnének.
Persze
tudom, hogy ahhoz, hogy legyen, sósvizet, és szerintem egy gödröt kéne ásni. A
tengerhez kell sok hal, homok, és ez sok pénzbe kerülne. De én sose adom fel az
álmom. Majd ha polgármester leszek, csináltatni fogok egy nagy tengert. Veszek
bele halakat, de olyanokat, amik bírják a sós vizet, és veszek olyan homokot,
ami jó a vízbe. Sok ember küzd az álmáért, és én se fogom feladni. A családom
mindig kitart mellettem, és támogatják a döntéseimet. Anya nagyon büszke lenne
rám, de szerintem az egész családom. Anyuék boldogok lennének, ha nyitnék egy
tengert. Nekem az a szerencsém, hogy mindig boldogok, csak akkor mérgesek, ha
valami rosszat csinálok. Úgy érzem, szerencsés gyerek vagyok.
Anyuék
mindig biztatnak, hogy ne adjam fel az álmaimat. De ha egyszer kigondolok
valamit, vagy ha van egy álmom, addig küszködök, míg el nem érem.
Cicamica 0648, 5. a.
 |
| Dora Adél (5.a) illusztrációja |
Kiss
Lehel
A
vízzel nem lesz gond
Miért nincs nekünk tengerünk?
A kert
végében például, vagy akárhol...
Csak
lenne!
Egész
nyáron lubickolhatnánk benne,
télen
pedig – mondjuk – korcsolyázhatnánk a tetején,
és
Anyáéknak nem lenne gondjuk,
mert
megfulladni teljességgel lehetetlen volna,
ha
lenne egy igazi tengerünk – amilyenre én gondolok.