 |
| Szabó Zelmira grafikája |
Szabó Imola Julianna: Sötétben firkált üzenet az élet
Üveggolyót gurít a szél. Sziromdombon, sivatagok porán, erdők hímzett levelein. Megvakul a Nap, ha a kunyhók fölé ér. Megvakul a szembogár a kitinek fényétől. Megvakul a fák gyökere a föld alatt nyújtózva. Megvakulnak az éjszaka árnyai a lámpafényben. A szavak a hang rajzai. A félelem festékfolt és filcnyom az ujjbegyen. Dadogva suttogom azóta is, merről és meddig visz a szél. Merre nő mögénk a tájból a békés csend. Piszkos kéknek látlak, vad sárgának és lüktető zöldnek. Látom, ahogy a szoknyád felett hátadra emelsz. Ringatsz, át a földeken, mint üveggolyót a zseb. Viszel, hordasz, emelsz. Akkor is látlak, látlak, szüntelen.
Szerkesztette: Turbuly Lilla
 |
| Varga Zsófi illusztrációja |
 |
| Hajdú D. András fotója |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése