 |
| Hajdú D. András fotója |
Miklya Zsolt: Mbala ének
A csónak partot ér
elindul áruér’
öt asszony, öt kosár
két biciklis futár
egy vízhordó legény
vele két nagy edény
egy pásztor és egy úr
ki angolul tanul
egy tarka-barka nő
a dobbanó idő
s a csónakos fiú
ki nem lehet hiú
előre-hátra néz
a csónak nem nehéz
csak hát a rakomány
amiben nincs hiány
s a tarka-barka nő-
vel dobbanó idő
aki ha rátekint
úgy kalimpál megint
a kerge-birka szív
mi mindent mellre szív
és rosszul reagál
majdhogynem kiabál
de nyugi, partot ér
a csónak és a vér
öt asszony, öt kosár
két biciklis futár
egy vízhordó legény
vele két nagy edény
egy pásztor és egy úr
ki angolul tanul
egy tarka-barka nő
s a dobbanó idő
Szerkesztette: Nagy Izabella
 |
| Szabó Imola Julianna illusztrációja |
Diana Soto: Bárcsak én is
Ősanyám vagy, te vadregény táj,
eltűnő szikrákban bús félhomály.
Égető fényed melegre festi arcom,
amott sebes folyód zúg, pont hallom.
Te ott állsz, és nézel bele a semmibe,
nem értesz engem, hogy kerültem ide,
miért érzem a sötétben léted,
ősidők óta tartó létezésed.
De én tisztellek, meghajlok előtted,
tisztára simítom hepehupás földed,
s hiába löksz el, hiába nem fogadsz,
én látni akarom vad hajnalodat.
Látni akarom ezernyi színed, neved,
látni a szavannákon helyed,
látni égig érő fáid…
De tudod mit?
Csak látni.
Bármit.
Szerkesztette: Miklya Zsolt
Szerkesztette: Miklya Zsolt
Lingala szavak:
mbala = burgonya, idő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése