 |
| (c) Szabó-Szemenyei Eszter |
Zsürke azt mondja suttogva
besétáltál a mesémbe
néz szép macskaszemével
majd a vézna Költőre bök
fitos orrával
úgy ismétli
belesétáltál a mindig mesémbe.
a tálcán törött cserepek
áll felette a Költő
Tanika is izeg-mozog körülötte
mintha más dolga nem is lenne.
ez itt a hasa mondja Zsürke
virágszirmos sárga bögre
virágmintás teáscsésze
volt valaha
míg Kisizzik el nem törte
egyszer régen a lovagok idejében
az eltört csésze azt jelezte
valakire nagy szerencse borul
szól Zsürke és mindentudón csettint
a Költő is odaint
nézzem mekkora dolog
hogy a polcról leborult
most mégis megvagyunk
egymásnak
mondja Tanika és hümmög
egymásért
mondja Zsürke is
és csak állnak mind felette
nem is nagyon törött az a bögre
jó lesz az még kaspónak
vagy csak mutatónak
hogy itt vagyunk
egy mesében megint.
ilyen nincs is máshol
csak ahol a négyszögletű erdő kerek
ahol fáról lehet körtét lopni
és Bibi is kergethet
őzsutákat őzfiakat
kanyarító zöld italt is ihat
aki mer.
ilyen mese ez
mesehelyen mesebögre
polcról ugráló mesetál
itt vagyunk mind és mindig
megtalál
a reggeli fényben
valamiféle nagy kegyelem
Szerkesztette: Miklya Zsolt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése