 |
| Bódi Kati illusztrációja |
Dér kaparászik a fűben,
nagymama selyme a tűben,
porszem az isteni műben,
alszik a szöcskeegér.
Röppen a szöcske, a sáska,
rét öle lesz a lakása,
nem telik itt neki másra,
ébred a szöcskeegér.
Nyárpihe száll puha szárnyon,
szürke egérnyom a száron,
kéken a farka, virágon
játszik a szöcskeegér.
Fölkel a Hold, hideg érem,
nem hiszi: úgyis elérem,
vánkosa földi tenyéren,
álmos a szöcskeegér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése