2018. április 30., hétfő

Tacsi és Miklya Zsolt: Kutyahegyibeszéd


Ami a szívemen…

Kiskorom óta nagyon szeretnék egy kiskutyát. Azt is tudom, hogy milyen fajtát.
Az anyukám is benne van az ötletemben. Csak az apukám nincs. Hiába mondom neki, hogy tudnám ápolni. Ő akkor sem szeretne. Én pedig nagyon szeretnék. Nem is értem, miért nem engedi, mert nem nagy kutyáról van szó. Egy törpe tacskót szeretnék. Hiába tartottam neki „hegyibeszédet”. Akkor sem. Pedig lenne kutyaház is, póráz is, nagyon kevés dolgot kellene neki venni. Anya is, én is majdnem minden héten elmondjuk, hogy lenne neki hely stb.
Tavasszal van a névnapom. Remélem akkor megkapom a kiskutyát. Sokat kérem tőle, hátha egyszer megkapom.

Tacsi 

Kis Odett (5.a) illusztrációja


Miklya Zsolt
Kutyahegyibeszéd

Azt mondják, hogy boldog, aki ugat, mert akkor kutya baja van.
Meg hogy boldog, akit kutyába vesznek, mert kutyából nem lesz szalonna.
De azért a legboldogabb a sánta kutya, mert őt úgyis utolérik, és hazaviszik, végre.
Azt is mondják, hogy pénz beszél, a kutya ugat, mert kutya világot élünk. Pedig a kutyaszerencse az, hogy a kiskutya is hamar belejön az ugatásba.
Meg azt is mondják, hogy amelyik kutya ugat, az nem harap. Pedig ha a kutyaharapást szőrével, akkor az ugatást csonttal kell gyógyítani, nem pórázzal. Mert amelyik kutya eszik, az se nem ugat, se nem harap. Legfeljebb csak a csontot.
Hallottam azt is, hogy egyik kutya, másik eb. Szerintem meg az az igazság, hogy ahány ház, annyi kutya és kutyaszokás.
De nekem a legjobban az jön be, hogy: Kutyaugatás nem hallatszik a mennybe. Pedig miért ne?! Amikor Berci, a kutyaszomszéd meghallja a szirénát, ő is bekapcsol, hátha elhallatszik odáig, ahol a falka van. Márpedig ha egy kutya így tud vonyítani a mennyei kincsért, mennyivel inkább mi, emberek. Mert aki kér, az mind kap. Ki így, ki úgy. És az sem baj, hogy amíg a kutya vonyít, addig a beteghez kiér a mentő, a tüzet meg oltani kezdik, hiszen a kérést így is meghallják.
Ne aggódj hát, hogy lesz-e kutyád vagy sem. Jön még kutyára dér, kell még hűség a házhoz. Úgyis hiába kötöd az ebet a karóhoz, ha a karó és a ház sem állja. Bizonytalan az is, mint a kutyavacsorája. De keresd a hangot, amely a kutyákhoz vezet, és kincsed lesz a mennyben. Vagy a menhelyen, legalább. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése