Ki mit kap
karácsonyra?
A. A. Milne nyomán
Malacka tovább lustálkodott, mint tervezte, de
aztán feltápászkodott, mert már nem halogathatta tovább, hogy karácsony előtt
rendet rakjon abban a disznóólban, amit a házikójának nevezett. Egy baj volt
csak, hogy kedve nem nagyon volt hozzá, ezért elhatározta, hogy áthívja Mackót,
aki, ha nem is segít kézzelfoghatóan, de biztosan kitalál valami jó kis
Karácsony Előtti Takarító Dalt, és úgy majd vidáman megy a munka.
De Micimackó a telefonhívásra a füle botját sem mozgatta. Malacka pedig egyre inkább úgy érezte, hogy egyedül képtelen nekikezdeni a munkának. Átballagott hát a Mackó odújához, és csodálkozva tapasztalta, hogy otthon leli, még csak nem is aludt.
De Micimackó a telefonhívásra a füle botját sem mozgatta. Malacka pedig egyre inkább úgy érezte, hogy egyedül képtelen nekikezdeni a munkának. Átballagott hát a Mackó odújához, és csodálkozva tapasztalta, hogy otthon leli, még csak nem is aludt.
- Ne mondd, hogy nem hallottál semmit. Három
menetet is végigcsöngettem!
- Talán a fülemmel lehet valami – vonta meg a
vállát Mackó, majd hozzátette: - De ez semmi, én Fülest próbálom elérni több
napja, és a füle botját sem mozgatja, pedig neki jó nagy van.
Kettesben caplattak át Füleshez, akit szintén
otthon leltek, a deszkaházikója ablakán bámult kifelé szomorúan.
- Füles – rivallt rá Micimackó –, nem hallod tán
a telefoncsörgést? Már mióta hívogatlak…
Füles, az öreg, szürke csacsi felkapta a fejét.
- Sajnálom, Mackó, nem halottam semmit. Pedig ha
tudtam volna, hogy te hívsz, biztosan felveszem. Igaz, én meg Nyuszit nem tudom
telefonvégre kapni: kicsöng, de semmi válasz.
- Nyuszi nem veszi fel? Aki folyton seftel? Ez
érdekes! – állapította meg Malacka, aki időközben teljesen elfeledkezett a
takarításról, és máris javasolta, hogy keressék fel Nyuszit, hogy megnyugtassák
a lelkiismeretüket. Hármasban baktattak tovább.
Nyuszi épp pasziánszot rakott ki a laptopján, és
meglehetősen pikírt hangon utasította vissza, hogy Füles telefonjait ne
hallotta volna meg.
- Kérlek, Füles, ez teljes képtelenség. – Ám
aztán megjegyezte: - Tény és való, mintha az utóbbi időben alig keresnének, se
a rokonaim, se az üzletfeleim nem hívnak. Akartam is tanácsot kérni Bagolytól,
de hát tudjátok milyen Bagoly… Majd pont a telefont veszi fel!
- Azért csak vigyázzunk! – vetette közbe
Malacka. – És ha történt valami Bagollyal? Teszem azt, leesett a fáról?
Ez nyomós érv volt. Felkerekedtek valahányan,
hogy ellenőrizzék Bagoly egészségi állapotát.
Mackó, most, hogy már negyedszer keltek útra,
egy kis Erdőjáró Nótát rögtönzött, a lépés ütemére:
Történt valami hallatlan
Hogy a telefonok hallgatnak
Ha csörögnek is, hát hangtalan,
Már
mindenki tanácstalan,
Pedig
hallani de csuda jó,
Ezt én
mondom, a Micimackó!
Bagoly egy fejjel lefelé tartott
telefonkönyvet böngészet, amikor betoppantak.
- Bagoly, tán a füleden ülsz? – szegezte neki a kérdést Nyuszi, hiszen csak ő tudta, hányszor hívta már Bagolyt, és persze azt is, hogy mi ügyben.
- Bagoly, tán a füleden ülsz? – szegezte neki a kérdést Nyuszi, hiszen csak ő tudta, hányszor hívta már Bagolyt, és persze azt is, hogy mi ügyben.
- Lám, milyen díszes társaság! – nézett rájuk
bölcsen Bagoly. – Kár, hogy Róbert Gida nincs itt, ugyanis vele kívántam
értekezni. De tán megváltozott a száma, nem veszi fel.
- Róbert Gida sem? – kiáltotta Malacka. – Hiszen
ez rettenetes! Menjünk hozzá valamennyien!
Sietősre fogták a járást, míg Bagoly kitárt
szárnnyal a fejük felett lebegett.
Róbert Gida a szobájában ült, és az ipodjával
vacakolt, nem csoda, hogy nem hallotta Bagoly hívásait, ráadásul a mobilját is
némára állította. Hivatalosan ugyanis éppen „tanult”.
De azon teljesen elképedt, hogy a jelek szerint
az összes állat, aki a Százholdas Pagonyban lakik, már nagyot hall.
- Legalább megvan, mit kaptok karácsonyra! –
vidult fel hirtelen. – Egy csinos kis hallókészüléket. Egytől egyig!
- És én? És én? – visított erre Malacka. –
Hiszen nekem jó a fülem!
- Neked? – nevetett fel erre Róbert Gida. –
Egész reggel hívogattalak, mert tudtam, hogy mára tervezted a Nagy Karácsony
Előtti Takarítást, ugye? Gondoltam átjövök kicsit segíteni…
- Te telefonáltál? – esett le most Malacka álla.
– Én abból semmit sem hallottam… De tényleg semmit.
Róbert Gida fogott egy nagy, tiszta írólapot, és
vidáman így szólt:
- Akkor most megírjuk az angyalnak, hogy
mindenki egy pompás hallókészüléket kér karácsonyra. Hány darab is kell? Csacsi
öreg Medvémnek, Fülesnek, Nyuszinak, Bagolynak, és hogy ne feledjük, Malackának
is!
Minden állat ré meredt:
- És neked???
Méhes Károly
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése