Advent idején a megfáradt anyáknak
A tér hiányzik, a horizont, a távlat,
Ovis karácsony és télapó között
Szívük szolid muszájból díszbe öltözött.
Menüt terveznek, intéznek meglepit,
A dédike talán örülne ennek, itt?
Szaladnak áruházba, hogy bébipulyka lesz-e,
S a lelkük közben elvágyik messze, messze.
Hol a tél kőkemény, és nincsen semmi locspocs,
Óriási jegesmedve bújik bolyhos bocshoz,
Ezüst lazac halódik, Szerjozsa épp most fogta,
És a reggelihez is dukál a vodka.
Indulnának már holnap Transzszibériába,
Komor fenyvesek, vad vulkánok honába,
Dacolva fagyhalállal, vagy bármi más veszéllyel,
Csak ne kelljen még egy tepsi mézest sütni éjjel.
(Mészöly Ágnes)
A képeslapot Németh Eszter alkotta |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése