Hála az írásért

A karácsony ünnepében az a szép, hogy amíg készülünk rá, sok meglepetés érhet bennünket. Ebben az időszakban gyakrabban előfordulhat, hogy angyalokkal találkozunk, és magunk is angyallá válunk mások számára. Velem is ez történt, amikor karácsony előtt néhány héttel egy győri nyomda pénztáránál álltam sorba.

            − Tud itt valaki szépen írni? – kérdezte egy néni a sorban.

A nevében csodálatos írást sejtető cég főnöke próbálta neki elmagyarázni, hogy karácsonyi üdvözlőlapja nem fér bele a nyomtatójukba…

− De én nem nyomtatásról beszélek, hanem kézírásról! – válaszolta a néni.

Valaha szépen írt, de már remeg a keze.

A főnök széttárta a karját és csóválta a fejét. Sajnos ebben nem tudnak segíteni. A munkatársak profik szövegszerkesztésben, de olvashatóan egyikük sem tud írni. Állítólag a felesége egyszer megpróbálta, de kudarcot vallott. Sajnálja…

 − Én tudok írni! – szólaltam meg félszegen.

A sorban minden szem értetlenül rám szegeződött, mintha valami csodálatos képesség birtokában lennék, amely nekik nem adatott meg.

− Szívesen megírom a karácsonyi jókívánságát annak, akit szeret.

− Megfizetem! – hálálkodott a néni.

Megbeszéltünk egy találkozót és a töltőtollammal megírtam a képeslapjára azt a néhány szívhez szóló mondatot. Természetesen fizetség nélkül.

Másnap eljött a munkahelyemre egy apró ajándékcsomaggal, benne két patinás töltőtollal, mellette egy írással, amely mintegy igazolása annak, milyen eszmei értékük van ezeknek a tollaknak. Elmondta, hogy sokáig Bécsben dogozott a Szovjetunió ENSZ-nagykövetének özvegyénél. Az egykori diplomata felesége ezt a két tollat ajándékozta neki azzal, hogy férje, Lurie úr, a 60-as években ezekkel a tollakkal írta alá a nemzetközi dokumentumokat. Úgy érzi, hogy ezen túl nálam lesznek a legméltóbb helyen. Ezt az ajándékot nem lehetett visszautasítani.

Nem akarok idegen tollakkal dicsekedni, sokkal inkább hálát adni! A fent leírtak alapján bőven van miért. De az ünnep eljöttével most elsősorban azért, mert karácsony csodájában bármelyikünkkel különös dolgok történhetnek… Figyeljünk csak oda egy kicsit jobban!

Menyes Gyula

evangélikus lelkész