![]() |
| Illusztráció: Tóth Jázmin (Berettyóújfalú, Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola) |
2022. augusztus 2., kedd
Csík Mónika: Macskaváros
2022. július 30., szombat
Mészöly Ágnes: Korallmese
![]() |
| Illusztráció: Kolumbán Nóra (Sepsiszentgyörgy, Váradi József Általános Iskola) |
A tenger háborítatlan,
Vagy épp háborgó, mikor-hogy
De mindenféleképp végtelen kékje
A megunhatatlan unalom maga.
Hullámok jönnek-mennek,
És jönnek megint és megint,
Végtelenül és kezdettelenül,
Egyformán és egymást nem ismételve soha.
A végtelen kék felszín alatti világ
Ismerős és kiismerhetetlen.
Úrnői valaha emberek voltak,
És emberré válhatnak, amikor akarnak.
Hogyha halfarkukat lábakra cserélik,
Sétálhatnak a pergő homokban,
Kőről kőre szökkenve futhatnak a parton,
Vagy csak állnak szemben a lenyugvó nappal.
Ám a szárazföldön nincsen olyan szépség
Mely versenyre kelhet kies otthonukkal,
Végtelen, kristályszín vízi palotájuk
Ezer formájával, millió színével.
Hiába az erdők smaragdszínű zöldje,
Hiába a kék ég, szürke acélfelleg,
Hiába hullámzik aranyszínű mező
Mintha tenger volna, szél ha fújja reggel.
Tenger leányai nem kelnek hát útra,
Nem hagyják lakatlan vízalatti házuk.
Tarka halaikkal kergetőznek inkább,
Kagylóhéjból ékszert, díszes képet raknak,
Elterülnek hajló, dús tengeri fűben,
Felhők helyett a nap sugarait nézik,
Hogy törnek szivárvány szilánkokká szerte.
Folyton omlik s épül korallpalotájuk,
Szolgahaduk éjjel-nappal csinosítja,
Serény surranással, nyugodt lebegéssel,
Legyen ezüst hal vagy áttetsző medúza.
Végtelen a béke, végtelen a szépség,
És megunhatatlan ismétlődik újra,
Tenger úrnőinek napjai sorában
Nincs tegnap és holnap, nincsen múlt és jövő.
2022. július 28., csütörtök
Németh Eszter: Pöttyösbögrés kifli
![]() |
| Illusztráció: Vince Krisztofer (Szabadka, Jovan Jovanovic Zmaj Általános Iskola) |
Az eperszájú csukott szemmel tűrte, hogy anyus felöltöztesse, valójában még a bicikli gyerekülésében is aludt. A hideg szél csak a pilláit tudta borzolni a sálba, kendőbe bugyolált kislánynak.
A szomszédban Sanyi bácsi és Cikimama már ébren voltak, de az eperszájú nem gondolt a kakaóhoz szükséges tejre, amit ilyenkor fejnek. A Világucca melletti lakótelep ablakai mögött sötétség honolt, csak néhány konyhában égett a villany. Az óvoda rácsos kapuja sötéten ásított anyusra, amikor kiemelte a még mindig csukott szemű eperszájút, és a hátsó ajtón beadta a konyhába.
2022. július 26., kedd
Dávid Ádám: Kanapé expressz
![]() |
| Illusztráció: Papp Tamás (Szabadka, Október 10. Általános Iskola) |
Gyere, apa, indul a Kanapé expressz!
Pattanj fel rá gyorsan, csuda jó hecc lesz.
Jegyed az első osztályra szól, ez mázli.
A reggeli járaton jár hozzá müzli.
Ha befaltad, azért nyugodtan nézz is szét,
a másodosztály – látod? – ez a négy kisszék.
Rázós út lesz, de remélem, megvigasztal,
hogy ma a gőzmozdony ez a szép kisasztal,
kéménye pedig az új párologtató.
Előttünk a kék szőnyeg legyen most a tó.
Azt mondod, zavaros, és semmi se tiszta?
Erre csak fütyülök én, a masiniszta!
Ereszd már ki a gőzt erre a nagy útra.
Megyünk a hídon át sötét alagútba.
A Kanapé expressz egész nap zakatol,
ne izgulj, majd csak kilyukadunk valahol.
Szerkesztette: Miklya Zsolt



