 |
| Takács Viktória illusztrációja |
Mért görnyedsz óriás?
Beállt a hátam.
Azért sétálok kinőtt kabátban.
Legalább kilóg, libben az ingem.
Bár a libbenést nem adják ingyen.
Bezzeg, amikor fiatal voltam,
Szegedről Berlinig elgyalogoltam.
Mit nekem Kárpátok zordon sok bérce!
Mit nekem Érchegység csillámló érce!
Óriáslábammal csúcsokat léptem,
egyik völgyből a másikat értem.
Ittam a felhő sűrű tejéből,
darutól kértem tollat fejékül.
Már csak a darvak árnyékát látom,
az is kiszárad, emlék a tájon,
ahol még gyerekként tavakat jártam,
s Tiszából Dunába raktam a lábam.
Azóta libben rajtam az ingem,
mert a libbenést nem adják ingyen,
szél járja ma is, kinőtt kabátban
könnyebb a séta, beállt a hátam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése