 |
| Illusztráció: Szabó-Szemenyei Eszter |
Tisztelt írás- és olvasástudó kétlábúak!
Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Önökkel évszázadok óta jó kapcsolatot ápolunk, melynek alapja a korlátlan mennyiségben elénk hordott, illatos széna, a roppanós répa, a kockacukor, a puha kefék finom csutakolása és az Önök lóerő iránti elkötelezettsége.
A zabla-, nyereg- és karámhasználat felett a jó barátság és a közös, kiadós vágták érdekében évszázadokig szemet hunytunk, de az Önöknél egyre gyakrabban előforduló pofátlan közbeszéd felett nem tudunk átugrani.
Megütötte a fülünket, hogy Önök, ha nem megfelelő döntést hoznak, például citromfagylaltot kérnek csokoládé helyett, azt mondják: rossz lóra tettem. Felhívom tisztelt figyelmüket, hogy rossz lovak nem léteznek! Vannak ugyan lassúbb, ábrándozó lovak, barátságtalan lovak, falánk lovak (ők néha harapnak), de ez nem jelent rosszaságot, inkább sokszínűséget.
S ha már citrom: a lócitrom kifejezésről is ejtsünk néhány szót! Mindannyian tudjuk, hogy a citromtól nem nőnek az Önök által annyira imádott málnabokrok, vagy éppen a piszkosul szúrós, és egyáltalán nem jóízű rózsák! Ellenben a lovak által biztosított, tápanyagdús növénytakarmány szebb virágokat és bőségesebb termést garantál. Kéretik termékünket, melynek előállításán éjt nappallá téve dolgozunk, jobban megbecsülni, és valami elegánsabb névvel ellátni!
Javaslataink: pataműves növényvitamin, paci bonbon, paripatikai készítmény.
Nemrégiben értesültünk arról is, hogy Önök szerint a közös lónak túrós a háta. Ez esetben kizárólag félreértésről lehet szó, hiszen a lóhát legrosszabb esetben: túros. Nyúlfarknál is kisebb különbség, de érzésben fájdalmas. E már-már lótörténelem homályába vesző kifejezés ugyanis a kölcsönlovas gondatlanságából fakadó fájdalmas fekélyt jelenti és semmiképp sem az ízletes süteményekhez használt tejterméket.
Elfogadjuk, hogy Önök az ismert világegyetem legintelligensebb lényei is tévedhetnek, s tán a vágták idején esetenként megjelenő száj körüli fehér hab okozta a hibát.S ha már itt tartunk, szeretném minden paripatársam nevében kérni, hogy ha a hab megjelenik, lassítsanak, mert a habozás lóhalálhoz vezethet.
Apropó, lóhalál. Megtisztelő, hogy az igazi igyekezetet, a szokatlan gyorsaságot hozzánk kötik, de annak még jobban örülnénk, ha a túlzott sietség nem kerülne egyetlen ló életébe sem.
És végezetül lenne itt még valami. Ami a lónak négy lába van, mégis megbotlik kijelentést illeti, szeretnénk finoman jelezni, hogy botlásról kizárólag akkor lehet szó, ha Önök úgy döntenek, jobban tudják nálunk, hova kell lépnünk, és szabálytalan lóugrásra kényszerítenek. Ez köztudottan a sakktáblákon sem működik. Kéretik az ügetőn, erdőn, mezőn is mellőzni!
Bálásan, vagyis hálásan köszönöm, hogy kéréseimet végigolvasta, és a jövőben tartózkodik a paripákat piszkáló poénoktól!
Köszönettel:
Patkósné Pitypangpusztai Panna, a Paripák a Piszkálódás Ellen szabadménes alapítója
Szerkesztette: Majoros Nóra
Szerkesztette: Majoros Nóra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése