 |
| Figyelem! Ez a borzas hátú kutya hátborzongató. |
 |
| Molnár Jacqueline illusztrációja |
A Bobi a Sátán
kutyája,
először is
tiszta fekete,
másodszor mert
a nyelve bordó,
harmadszor mert
a szeme világít,
pluszba
megharapott,
miközben
simogattam
felülről lefelé
a fejét,
meg a füle
tövét.
Alulról felfelé
harapott,
alattomosan
belekapott a kezembe
háromszögű,
hegyes fogával,
és utána mintha
még
ki is röhögött
volna,
úgy állt a
szája széle
felfelé.
És most lehet,
hogy
megfertőzött a
Sátánnal,
mert azóta néha
fordított keresztekről
meg varacskosan
sütögetett
emberi
végtagokról álmodom,
pokoli nevetést
hallok,
és vérbe
mártott testű, vörös hajú
pucér nők
vigyorognak rám
hegyes
fogakkal.
Lehet, hogy azt
a filmet
se kellett
volna megnézni,
amit a hülye
Gerő mutatott a gépén,
hogy tök
vagány,
tiszta pokoli.
A legkínosabb
az volt,
hogy anyám
meglátta a harapást,
elcipelt a Bobi
gazdájához
és vérfagyasztó
hangon követelte
az oltási
igazolványt,
meg hogy kössék
meg a kutyát,
ha veszélyes,
és én hiába
ágaskodtam,
nem tudtam
elolvasni a kiskönyvben,
hogy Bobi be
van-e oltva
Sátán ellen.
A vers és illusztráció megjelent:
Lackfi János: Kapjátok el Tüdő Gyuszit!
2013, Móra Könyvkiadó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése