 |
| Koltai Éva illusztrációja |
szürke szirmú húsevő virág,
kígyónyelvével legyeket,
bogarakat fal fel – mesélik,
a szeme kéklő gyertyaláng,
puha léptekkel indul reggelente
végig a nagyutcán, a városon,
utcaseprők látták, hogy a téren,
mint egy macska átoson,
aztán szökell, tovakúszik,
végigfut a háztetőkön,
kontya árnya sikló ábra
a száradó lepedőkön,
nyomában szél süvít, sokára
ülepszik csak le a homok újra,
a távolban még kivehető
széllel bélelt ruhaujja,
lám, már a folyó fölött száll,
a hídkorláton ül, tekinget,
tollászkodik, lendül újra,
élvezi, hogy repülhet,
köröz még kettőt, hármat,
ott landol az udvarunkon,
bucskázik a fűben párat,
s
elsurran a kerti úton.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése