A reményhez, aki lehet, hogy nincs is
(kamasznovella Messenger formában, a Pilinszky évfordulóra)
?
anya dühös
?
házi…
jóég, mindjárt tizenegy, és még nem írtad meg?!
de. és épp az a baj, hogy meglátta…
és?
kiakadt.
?
azt mondta, hogy baromság. Hogy miért irat egy ilyen elavult témában dolgozatot egy tanár olyan gyerekekkel, akik az új évezredben születtek, és nincs idejük ilyen rokokó marhaságokra.
miért? Miről írtatok? Mi amúgy Csokonait vesszük.
Hát mi is, épp ez a baja.
hát az nem éppen rokokó…
jó, de olyan cirkalmas, meg udvariaskodós, meg minden.
na és. a desi cuccok is olyanok, és mégis iszonyat drágák.
cserébe legalább klasszak…
ja. Mondtam már, hogy mi úgy írtuk meg a Lillás verset, mintha egy kihívás lenne?
?
Én pl. úgy kezdtem, hogy „hogy lehettem ilyen cringe, hogy hagytam magam egy csajszitól ennyire ghostolni… A Zézsével írtuk kisteamben, és irtó jókat röhtttttxreseeeeexxxűűűűűű
ez mi?
á, csak Lili kivette a kezemből a telót.
Cukika. Szóval klassz lehetett...
És hogy jött be a tündér?
?
hát az a tündér, vagy ki, akihez a verset írta.
eskü nem értem
Volt a költő, és írt egy verset a csajról, aki a szerelme volt, és közben egy tündérre haragudott.
Ja, persze, az egy megszemélyesítés. Védőangyal, nem tündér. A remény, tudod.
na, ezen a szón kattant be anya. Hogy kár a gőzért, olyan nincs.
Minek hülyítik ezzel a gyerekeket.
jó, az anyukád helyében én is ki lennék borulva.
én a magam helyében is ki vagyok… egyébként anya azt mondta, hogy szerinte egyetlen normális posztoló van az egész neten, az is egy olyan pasi, aki száz éve született, mert ő legalább kimondja az igazságot
ki az?
valami híres költő. Reményes izé a neve, ha jól emlékszem. Van egy verse, az szerintem nagyon kúl, amúgy utálom az ementális dolgokat. De ez nem olyan.
Mert?
Hát valami olyanról szól, hogy minden nagyon gáz, semmi sem sikerül, te nagyon kepesztesz, hogy mégis, de akkor sem sikerül, aztán egyszer csak úgy magától megjön.
Ki jön meg?
Nem ki, hanem az, hogy sikerül.
Aha.
És ennek valami neve is van. Kegyelem, asszem.
…
Itt vagy?
Itt, csak rákerestem. Jóég, Zorka, ne legyél már ilyen noob! Tökre összekavartál mindent! A jófej pasidnak most van a százéves szülinapja, persze nem tortás, mert rég meghalt. Tök öreg volt, majdnem hatvan.
Mi van?
Az, hogy Hajnal néni bevágna neked egy egyest, mert összekeverted a költőket, ő meg, ha jól tudom, mindegyikbe szerelmes.
Ja, van neki vagy húsz nagyŐje.
Megkérdezem majd, hogy kell ezt csinálni ☺
Hehe. Szal kiket kevertem össze?
Szóval szerintem a Csokonai Reményhez c. verse miatt eszedbe jutott az, aki a kedvenc versedet írta, de neki csak a neve olyan reményes, mert úgy hívják, hogy Reményik, de a jófej az egy másik.
Minda2 jó fej…
Jó, persze, de ne zavarj össze lécci, most bogozom épp a szálakat neked. Szóval amit az anyukád mondott, az egy beszélgetés. idecopyzom:
„utállak titeket, pszi-vel kezdődő foglalkozásúakat, mert azt tanítjátok, hogy minden problémának van megoldása. Emiatt az emberek úgy gondolják, hogy csak ők olyan hülyék, hogy nem tudják megoldani az összetört, összezavarodott, tönkrement kapcsolataikat. Mert ti úgy gondolkoztok, hogy az életben problémák vannak, és megoldásokra van szükség. Én viszont úgy gondolkozom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.”
nem fogom elolvasni egy versét sem, utálom a pesszimistákat.
szerintem nem pesszimista, csak reális.
Az élet tényleg elég sz@r.
Mondod te, aki tegnap tudta meg, hogy fölvették a gimibe, és otthon lakik az apád.
oké, de akkor is. Szóval azt mondta, hogy remény nincs, és az embereknek nem is az kell, hogy bekamuzzák nekik, hogy érdemes várni rá, hanem irgalom kell.
Az meg hogy?
nem tudom…
lehet, hogy ő tudta.
Ki?
Hát a százéves költő.
Ja.
Akkor megmutatnám anyának. Neki jól jönne most egy adag…
MI?!
nem joint, nyugi. Remény…
ja
asszem, mégis megkeresem a verseit, hátha abban benne van valahol. Hogy is hívják? Várj, visszagugilzom, mert már nem vagyok az oldalon.
Várok.
Várok…
Mindjárt, most meg nem találom.
Írd be, hogy száz év, meg hogy irgalom.
Ja, megvan. Pilinszky.