2016. november 7., hétfő

Aki kortyonként teremti és fogyasztja a verset: Hétvári Andrea

Faggató: Mit olvasol? Mit hallgatsz? Mit nézel mostanában?
Aki válaszol: Hétvári Andrea

Zuhanás közben Andrea és a Nagyfiú

Mit olvasol?

Svédasztalos jelleggel mindent. Vagyis ebből is, abból is néhány falatot. Verskortyot, esszét, regényrészletet, kritikaféléket, mesét, jól megférnek egymás mellett a tányéron. A sokszínű betűsaláta javítja a közérzetet, színezi a hangulatot. Visszatérő kedvenc Mrozek Zuhanás közben c. írása és Hamvas Béla. Olbrin Joachim csodálatos utazását fogjuk most együtt elolvasni a 15 éves fiammal, mert a közös olvasmányélmény jó! Bekukkantunk a világ főkormányzójának palotájába és ellátogatunk János kertészhez is. Valódi rejtekhelyek vannak ezekben az írásokban, igazi kuckók, öt csillagos kilátás nyílik belőlük a világra.

Mi hallgatsz?

Leginkább madáréneket, méhzümmögést, lepkeszárnysuhogást.

Mit nézel?

A madárének, a méhzümmögés és a lepkeszárnysuhogás forrását. Ezeknél izgalmasabb megfigyelni való nincs. A negyedik évtizedet betöltve, egy szülő elvesztése után, és egy betegségláncolat kellős közepén rájöttem, hogy a napi hírek jóformán egyáltalán nem érdekelnek. Nem nézek tévét, filmet sem jórészt. (Titkon azért Bud Spencer és Terence Hill rajongója vagyok.) Fölösleges tevékenységnek érzem. Helyette viszont barátkozom a kertünkben a pókokkal, kerti rozsdafarkúakkal és minden olyan lénnyel, aki megfordul nálunk. Úgy érzem, rajtuk keresztül egy másik, igazibb világ sugárzik felénk.

Levélkönny



Hétvári Andrea

Kicsinnyé lesz


Szétosztja magát kőbe, virágokba,
mohák frottírján villan zöldje is,
csöndjeit nehéz gránitokba zárja,
titok nevében az, hogy berberis,

elbújik apró sóskaborbolyába,
madár csőrével továbbvándorol,
hogy féljünk tőle, azt ő nem szeretné,
szélzúgás mögött fázik valahol,

gyöngének mutatja hóvirágszirom,
fehérnek, zöldnek, és arca porcelán
emlékeit − ha vulkán kénje rázza −

elsírja fönn az ég domborzatán,
kimossa létünk földi szennyesét,
vasalja, hajtja, s szórja szerteszét.



/A vers A KERT retorikája c. szonettkötetben
jelent meg, Napkút Kiadó 2015/





1 megjegyzés: