Mottó: "harmadikkal zongorázik,
negyedikkel falra mászik"
Csiribiék szeretik a zenét. Nagyon
szeretik. Már hogyne szeretnék, amikor az apuka zenetanár, az anyuka meg
szolfézsoktató. Így Csiribiéknél mindig szól valamilyen muzsika. Csiribi apuka
tanítja zenélni a gyerekeket. Az elsővel fuvolázik. Amikor Csiribi Bibi kezében
megszólal a fuvola, a madarak dalolni kezdenek a fákon. A szellő is felébred,
és besurran az ablakon, hogy meghallgassa Bibi játékát.
 |
| Makhult Gabriella illusztrációja |
Csiribi Csanád, a második gyerek vadászkürtön
tanul játszani. Meg harsonán és trombitán. Mi mást fújhatna egy fiú! A kürt
hangjára összerezzennek az erdőben a vadak, a harsonáéra dobrokolni kezdenek a
lovak, a trombita szavára pedig vigyázzba vágja magát mindenki.
Csiribi Blankával, a harmadikkal
zongorázik a papa. A zongora hangjára táncra perdülnek a pillangók a kertben,
valcert járnak a juharfa levelei és a felhők az égen.
A negyedik meg… khmmm… Hogy
őszinték legyünk, a negyedik gyerektől Csiribi papa falra mászik. Mert a
legkisebb Csiribi gyereknek botfüle van. És fahangja. Hiába próbáltak Csiribi
Csongor kezébe hegedűt adni, hiába vonta, húzta csellót, a nagybőgőt. Csak
sírtak a hangszerek a keze alatt. De nem volt jobb a helyzet az oboával,
klarinéttal, de még a pikolóval sem. A legkisebb Csiribi gyerek hangjaitól
falra mászott az egész család. De leginkább a szomszéd bácsi. Úgyhogy egy napon
a kezébe nyomott egy kasztanyettát:
– Ezt próbáld ki, öcsi!
És Csiribi Csongor verte a
kasztanyettát. Azután a triangulumot, a dobot, a marimbát. Ritmust vert a kanállal,
a logarléccel, a vaslapáttal. Volt is öröm a Csiribi családban!
– Hallása nincs neki – meséli most
már büszkén Csiribi apa a barátainak –, de a ritmusérzéke kiváló!
Egyedül a szomszéd bácsi járt
rosszul. Mert Csongor leginkább a gázcsövön szeret gyakorolni. Főleg
korahajnalban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése