.jpg) |
| (c)Bódi Kati |
Ó, te csodás magyar nyelv,
hadd legyek én krónikásod.
Hadd hozzam haza, mit a
haza megkövetel, ha háza
volna az ép népnek.
Egy szép kép, melyen két kék
kis folt ölt bele a Föld nevű bolygóba.
Ahol a ragnak nem akad párja,
s a fotelben a fotelban mellett
menetel előre, hogy – egyelőre –
egyenlőre ossza a vitákat.
Ahol a helyiség helységgé nő,
de csak akkor, ha feltesszük
az i-re a pontot.
S miközben a fél fül fáj
A megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért
hallatán...
Én közben csak egy dologra vágyok...
Izé, vágyom...
Kettest kapni a nyelvtan dogából.
(Vagy inkább rá?)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése