Mesélj tovább!

 

(c) Bódi Kati

 

 „Mesélj nekem!” – jött a hívószó, és mi meséltünk több mint két hónapon át. És ha azt hallanánk, mesélj tovább, alighanem bírnánk újabb két hónapig, sőt azon is túl, ahol a mesét nem lehet megunni, mert az életről szól, élni segít. Életre segít azáltal, hogy egy másik szinten, szimbolikus nyelven rendezi a gondjainkat, életbe vágó problémáinkat éppúgy, mint az örömeinket, gyönyörködésünket. A mesei igazság így teljesül, és sokszor teljesebb érzést kelt bennünk, mint a körülöttünk tapasztalható szürke valóság. A mese színesebb, és ha jól figyelünk, átszínezi a szürkét is körülöttünk.

Pedig a szürke megérkezett, és vele a zsarnok is. Azt akarja, hogy a mese csak róla szóljon. Pedig a mese mindig arról szól, hogy legyőzhető. Lehet, hogy nagy áron, nagy áldozattal. De a meseidőben, ami sűrít és átalakít, mindig a zsarnok marad alul. Miért? Mert az időt is uralni akarja. És az idő Urát. Ezért bukik, előbb vagy utóbb. Mit tehet, aki kiszolgáltatott? Harcol. És mesél. Mesél tovább. Hogy győzni lehet, hogy a mese nemcsak mese, hanem fegyver is. Seherezáddá válhatunk, hogy a zsarnokunk ellen minden napra kész legyen a mese. Ezzel a tudattal és felelősséggel adjuk át most a szót a Cimborák új mesefolyamának, akár az emlékezés, akár az újat alkotás útján.

Köszönjük a sok szép és igaz mesét, verset és képet, amit hívásunkra küldtetek. Gyönyörködésünk nem szűnt meg a velük való törődés hónapjai alatt. Bízunk benne, hogy sok olvasóhoz eljutnak majd az idő sűrűjében is.

„Mesélj tovább!” – üzenik és kérik a szerkesztők:

Nagy Izabella, Miklya Zsolt

 

(c) Bódi Kati