 |
| Illusztráció: Maros Krisztina |
Kulcsszavak: ló, magas, mező (aт, биік, көгал)
A magas fiú meg én
tavasszal nekiindulunk
amikor kisarjad a fű
és a bokrok ághegyein
világoszöld levelek buggyannak.
Egymásra nevetünk
tavasszal ezt is szabad
ahogy a hajnal felébred csicseregve
és ránk szakad a vidámság
kint a mező szélén.
A magas fiú nézi a lovat
almacsutkát ad neki és megsimítja
amint közeljön hozzánk kiváncsian
és a távolság megszűnik közöttünk
kézenfogva tovább indulunk.
A levegőben bogárhangok
a bokrokban verebek harca
amerre nézünk állat-zajok
és a magas fiú meg én
a pillanatra ide tartozunk.
Szerkesztette: Németh Eszter
Nagy Izabella versét meghallgathatod az alábbi felvételen, Tallián Mariann előadásában:
)
 | |
| Kőszeghy Csilla: Ménes ( | үйір жылқы |
 |
| Kőszeghy Csilla: Lovas (салт атты) |
 |
| Kőszeghy Csilla: Lótej (қымыз) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése