- Tessenek egy kicsikét sietni, mert mindjárt zárunk!
A morcos idegenvezető türelmetlenül terelgette az utolsó diákcsoportot a vár kijárata felé. Alig várta, hogy vége legyen a májusnak, mert ilyenkor nyitástól zárásig nem volt megállás, szinte egymás sarkát taposták a kiránduló osztályok. De ezek legalább az utolsók voltak aznap, és ha végre kitakarodnak, ő is mehet haza a jó kis paprikás csirkéjéhez (azt ígért neki reggel az asszony), meg a behűtött söröcskéhez.
Nem csoda, hogy a nagy sietségben nem vette észre, hogy ketten lemaradtak. Azt pedig végképp nem tudhatta, hogy akiket a jókora várkulccsal bezárt a Rozsdássy grófok ódon várának falai közé, nem éppen a legjobb barátok, sőt! Emilke az osztály eminense, a mindig mindent jobban tudó kockafej, a töri OKTV 9. helyezettje és az iskola vándordíjának legfőbb várományosa. A másik pedig a kis Lili, aki bár nagyon szeretetre méltó személyiség, észből nem sokat osztottak neki, és nem túl okos kérdései már régóta idegesítették Emilkét.
- Nem hiszem el! Ezek tényleg itt hagytak bennünket! Most itt dekkolhatunk reggelig. Éhen fogok halni, nem beszélve arról, hogy milyen hideg van! És még térerő sincs! Auuu! Belerúgtam valamibe. Legalább a villanyt ne kapcsolták volna le. Szerinted nem fagyunk meg reggelig?
- Te ennyire nem figyeltél? Mondták, hogy a vastag falak miatt itt télen-nyáron 17,5 fok van. Szóval nem valószínű, hogy halálra fagynánk. Különben meg miattad van az egész! Te kérdeztél mindenféle hülyeséget, én csak próbáltam normálisan válaszolni.
- Az nem is volt hülyeség!
- Melyik? Hogy maradt-e fénykép a Rozsdássy Amálkáról, a XVII. századból?
- Én csak tudni akartam, hogy élethű-e az a festmény, amin olyan baromi hosszú orra van…
- Vagy hogy lehetett-e akkoriban is pizzát rendelni, ha nem ízlett, amit a főszakács főzött?
- Pizzáról inkább ne beszéljünk, kilyukad a gyomrom! Inkább azt mondd meg, te nagyokos, hogy fogunk mi innen kijutni?!
- Az ilyen várakban mindig van valami titkos kijárat. Azt kellene megtalálnunk.
- Titkos kijárat? Úúú.. Ez tök izgin hangzik. Az egyik kedvenc könyvemben is volt ilyen és…
- Na nee! Te szoktál olvasni?
- Ha-ha, nagyon vicces vagy. Szóval ott úgy volt, hogy a főszereplő egy varázspálcával…
- Lili! Fejezd már be és inkább segíts!
- Pont azzal akarok segíteni, hogy elmondom,hogy hogyan szabadultak ki a könyvben!
- Ne hülyéskedj már! Nekünk nincs varázspálcánk! Tudod mit? Ne segíts, csak hagyj gondolkodni!
- Pedig szerintem úgy mi is kijuthatnánk...Itt ez a bot, pont úgy néz ki, mint egy varázspálca! Tehát ezzel kell a falra koppintani, és közben mondani valamit…
- Nem igaz,hogy nem bírod befogni!
- Hm. Nem jut eszembe semmi varázsige...Jéé! Nézd! Mintha lenne valami írva a falra!
- Mi !? Találtál valamit?
- Elég fura betűk, de azt hiszem, azt írták erre a téglára, hogy HERCEG, erre meg azt, hogy CÁPA
- Mutasd, hol? …. Tényleg… Úgy rémlik, mintha valamelyik Rozsdássy grófnak egy hercegkisasszony lett volna a felesége…
- Bizti? Mint a mesékben?
- Hallgass már egy percre, hadd gondolkodjak! Valami hülye neve volt… Citronella? Vagy valami ilyesmi…
- Nézd, ezen a téglán is van valami felirat: JÁR.
- Herceg, cápa, jár? Hát ennek így nem sok értelme van.
- Rozsdássyné Cápa Citronella… és Rozsdássy … Pál? A hercegi pár. Így szokták bejelenteni a régi filmekben, nem?
- Most mit szórakozol? Ez komoly dolog!
- Te figyu? Ki szokta az ilyen fejeseket összeadni? A pápa?
- Nem hinném, bár előfordulhat…
- És nem lehet, hogy nem Citronella, hanem Petronella? Az egyik szappanoperában, amit néztem…
- Petronella, hát persze! Lili, te nem is vagy olyan hülye!
- Hát köszi szépen, Emilke!
- Várj, a vezetékneve is mindjárt eszembe jut…hm…hercegkisasszony…Megvan! Perceghy!
- Az majdnem Hercegi!
- Na és? - Hát herceg van a téglára írva!
- Tényleg! Talán ez egy kód…De mi köze ennek a járhoz meg a cápához?
- Szerinted a grófról meg a hercegkisasszonyról sincs fénykép? Lehet, hogy szép pár voltak…
- Ne hülyéskedj már, persze, hogy nincs… mit is mondtál? Szép pár?
- Igen, lehet, hogy azok voltak. - Te egy zseni vagy! Herceg helyett Perceghy és jár helyett pár. Így már van köze a hercegkisasszonyhoz. De mit kezdjünk a cápával?
- Az esküvőjük is biztos nagyon szép lehetett, egy csomó pénzük volt…
- Figyelnél rám végre?! Várj csak.. azt mondtad , az esküvőjük?
- Aha. Petronellának biztos csodaszép csipkeruhája volt hosszú uszállyal, és volt még papi áldás, meg hét országra szóló lakodalom…
- Ez az! Pápai áldás! Ez a megfejtés! - Mi? Nem értem… - Pedig te fejtetted meg! Ha kicseréljük az első betűt p-re, mind a három szó rájuk és az esküvőre utal! Herceg, cápa, jár. Perceg, pápa, pár! Vagyis Perceghy hercegnő és Rozsdássy Pál pápai áldással lettek egy pár!
- Azta! De ettől még nem fogunk kijutni innen!
- Nem, ha nem találjuk meg a kódkövet!
- Mit?
- A kódkövet. Amin a megfejtés van. Gyere, keressük meg!
- .... Itt nincs semmi…. itt se….Hahó! Ezen a kövön viszont három P is van egymás után!
- Koppints rá a bottal!
- Hű! Megmozdult a fal! Itt már simán kiférünk! Emilke, te egy zseni vagy!
- Ez talán így, ebben a formában túlzás, és be kell vallanom, neked is volt egy-két jó ötleted.
- Szóval nem is vagyok olyan lüke? Mert tudom ám, hogy a hátam mögött így emlegettél! Lüke Lili! - Nem, egyáltalán… És én se vagyok annyira kocka.
- NKNL. Na, ezt meg tudod fejteni?
(Megfejtés: Nem Kocka Nem Lüke)
Turbuly Lilla, író, költő
Svendor Adél, Szombathely, Bolyai Gimnázium, 11/C
A morcos idegenvezető türelmetlenül terelgette az utolsó diákcsoportot a vár kijárata felé. Alig várta, hogy vége legyen a májusnak, mert ilyenkor nyitástól zárásig nem volt megállás, szinte egymás sarkát taposták a kiránduló osztályok. De ezek legalább az utolsók voltak aznap, és ha végre kitakarodnak, ő is mehet haza a jó kis paprikás csirkéjéhez (azt ígért neki reggel az asszony), meg a behűtött söröcskéhez.
Nem csoda, hogy a nagy sietségben nem vette észre, hogy ketten lemaradtak. Azt pedig végképp nem tudhatta, hogy akiket a jókora várkulccsal bezárt a Rozsdássy grófok ódon várának falai közé, nem éppen a legjobb barátok, sőt! Emilke az osztály eminense, a mindig mindent jobban tudó kockafej, a töri OKTV 9. helyezettje és az iskola vándordíjának legfőbb várományosa. A másik pedig a kis Lili, aki bár nagyon szeretetre méltó személyiség, észből nem sokat osztottak neki, és nem túl okos kérdései már régóta idegesítették Emilkét.
- Nem hiszem el! Ezek tényleg itt hagytak bennünket! Most itt dekkolhatunk reggelig. Éhen fogok halni, nem beszélve arról, hogy milyen hideg van! És még térerő sincs! Auuu! Belerúgtam valamibe. Legalább a villanyt ne kapcsolták volna le. Szerinted nem fagyunk meg reggelig?
- Te ennyire nem figyeltél? Mondták, hogy a vastag falak miatt itt télen-nyáron 17,5 fok van. Szóval nem valószínű, hogy halálra fagynánk. Különben meg miattad van az egész! Te kérdeztél mindenféle hülyeséget, én csak próbáltam normálisan válaszolni.
- Az nem is volt hülyeség!
- Melyik? Hogy maradt-e fénykép a Rozsdássy Amálkáról, a XVII. századból?
- Én csak tudni akartam, hogy élethű-e az a festmény, amin olyan baromi hosszú orra van…
- Vagy hogy lehetett-e akkoriban is pizzát rendelni, ha nem ízlett, amit a főszakács főzött?
- Pizzáról inkább ne beszéljünk, kilyukad a gyomrom! Inkább azt mondd meg, te nagyokos, hogy fogunk mi innen kijutni?!
- Az ilyen várakban mindig van valami titkos kijárat. Azt kellene megtalálnunk.
- Titkos kijárat? Úúú.. Ez tök izgin hangzik. Az egyik kedvenc könyvemben is volt ilyen és…
- Na nee! Te szoktál olvasni?
- Ha-ha, nagyon vicces vagy. Szóval ott úgy volt, hogy a főszereplő egy varázspálcával…
- Lili! Fejezd már be és inkább segíts!
- Pont azzal akarok segíteni, hogy elmondom,hogy hogyan szabadultak ki a könyvben!
- Ne hülyéskedj már! Nekünk nincs varázspálcánk! Tudod mit? Ne segíts, csak hagyj gondolkodni!
- Pedig szerintem úgy mi is kijuthatnánk...Itt ez a bot, pont úgy néz ki, mint egy varázspálca! Tehát ezzel kell a falra koppintani, és közben mondani valamit…
- Nem igaz,hogy nem bírod befogni!
- Hm. Nem jut eszembe semmi varázsige...Jéé! Nézd! Mintha lenne valami írva a falra!
- Mi !? Találtál valamit?
- Elég fura betűk, de azt hiszem, azt írták erre a téglára, hogy HERCEG, erre meg azt, hogy CÁPA
- Mutasd, hol? …. Tényleg… Úgy rémlik, mintha valamelyik Rozsdássy grófnak egy hercegkisasszony lett volna a felesége…
- Bizti? Mint a mesékben?
- Hallgass már egy percre, hadd gondolkodjak! Valami hülye neve volt… Citronella? Vagy valami ilyesmi…
- Nézd, ezen a téglán is van valami felirat: JÁR.
- Herceg, cápa, jár? Hát ennek így nem sok értelme van.
- Rozsdássyné Cápa Citronella… és Rozsdássy … Pál? A hercegi pár. Így szokták bejelenteni a régi filmekben, nem?
- Most mit szórakozol? Ez komoly dolog!
- Te figyu? Ki szokta az ilyen fejeseket összeadni? A pápa?
- Nem hinném, bár előfordulhat…
- És nem lehet, hogy nem Citronella, hanem Petronella? Az egyik szappanoperában, amit néztem…
- Petronella, hát persze! Lili, te nem is vagy olyan hülye!
- Hát köszi szépen, Emilke!
- Várj, a vezetékneve is mindjárt eszembe jut…hm…hercegkisasszony…Megvan! Perceghy!
- Az majdnem Hercegi!
- Na és? - Hát herceg van a téglára írva!
- Tényleg! Talán ez egy kód…De mi köze ennek a járhoz meg a cápához?
- Szerinted a grófról meg a hercegkisasszonyról sincs fénykép? Lehet, hogy szép pár voltak…
- Ne hülyéskedj már, persze, hogy nincs… mit is mondtál? Szép pár?
- Igen, lehet, hogy azok voltak. - Te egy zseni vagy! Herceg helyett Perceghy és jár helyett pár. Így már van köze a hercegkisasszonyhoz. De mit kezdjünk a cápával?
- Az esküvőjük is biztos nagyon szép lehetett, egy csomó pénzük volt…
- Figyelnél rám végre?! Várj csak.. azt mondtad , az esküvőjük?
- Aha. Petronellának biztos csodaszép csipkeruhája volt hosszú uszállyal, és volt még papi áldás, meg hét országra szóló lakodalom…
- Ez az! Pápai áldás! Ez a megfejtés! - Mi? Nem értem… - Pedig te fejtetted meg! Ha kicseréljük az első betűt p-re, mind a három szó rájuk és az esküvőre utal! Herceg, cápa, jár. Perceg, pápa, pár! Vagyis Perceghy hercegnő és Rozsdássy Pál pápai áldással lettek egy pár!
- Azta! De ettől még nem fogunk kijutni innen!
- Nem, ha nem találjuk meg a kódkövet!
- Mit?
- A kódkövet. Amin a megfejtés van. Gyere, keressük meg!
- .... Itt nincs semmi…. itt se….Hahó! Ezen a kövön viszont három P is van egymás után!
- Koppints rá a bottal!
- Hű! Megmozdult a fal! Itt már simán kiférünk! Emilke, te egy zseni vagy!
- Ez talán így, ebben a formában túlzás, és be kell vallanom, neked is volt egy-két jó ötleted.
- Szóval nem is vagyok olyan lüke? Mert tudom ám, hogy a hátam mögött így emlegettél! Lüke Lili! - Nem, egyáltalán… És én se vagyok annyira kocka.
- NKNL. Na, ezt meg tudod fejteni?
(Megfejtés: Nem Kocka Nem Lüke)
Turbuly Lilla, író, költő
Svendor Adél, Szombathely, Bolyai Gimnázium, 11/C
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése