2013. május 25., szombat

Csík Mónika: Kemencevers


Endrődi Kata illusztrációja


Kiss Benedek szamárfüles
magyarfüzetének hátlapjáról


Talányos történet, mit én
továbbadok, e földtekén
esett
eset.

Bár mondják: dőre pletyka csak,
koholmány, suta, bávatag
poén,
de én

ezennel versbe foglalom,
rímekbe gyúrva átadom:
nevess!
Ne vess

rám ferde pillantásokat,
hanem vidulj te is sokat
e tett
felett,

melynek egy suhanc a hőse,
tiszta, ápolt, ám de ő se
szokott
szigort.

Patyolat inget húzva fel
kemencepadkán térdepel.
Beles,
keres

ott benn a mélyben egy zugot,
hol nyugta lesz, kúszik legott…
Benő,
e nő

ki máris kiált utánad,
rejtekedre lel, s ha fáj majd
amint
fenyít,

ne bőgj, azért kapsz, mert minden
koromszemcse ott az ingen
örök
remek!

Mától fekete pettyesen
viseled majd, és csendesen
okulsz,
okulsz…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése