 |
| (c)Póth Rebeka |
Cirkalmas indák – kis katonák –
mind fittyet hánynak a szigornak.
Hallgatok vadrózsahahotát,
fák, füvek fény felé ugornak.
Borostyán fut fel a magasba,
tapad a falra, míg van hova.
Bájosan burjánzik alatta
lilálló, sárgálló csormolya.
Hatásos zöldellés, hajtások,
fatörzsön vonások, kopások,
alkonyat csendeket továbblop,
szavakkal cirógatsz bogáncsot.
***
Sárga csend, hallgatag hahoták,
lila fény – alkonyathatások.
Szavakban ugráló katonák
fatörzsön cirkalmas vonások.
Rózsánk a nincstelen magasba
bogáncsot cirógat, bájolván.
Zöld szigort futtat a falakra
felfelé lopódzó borostyán.
Vadul a csormolyahajtásom,
hol fittyet hányok a kopásnak.
Fű-fához tapadva burjánzom,
lentjeim mind továbbindáznak.
Szerkesztette: Miklya Zsolt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése