Pilinszky100 - Beköszönő

(c) Dézsi Sada

   

 Pilinszky János születésének 100-ik évfordulója (1921. november 27) alkalmából különleges kalandozásra hívunk Titeket.

    Nem is hívunk, inkább küldünk, hiszen ezen az úton mindenkinek egyedül kell járnia. Jobban mondva nem is egészen egyedül, hanem egy jó darabig Pilinszky vezetésére hagyatkozva, mint Vergiliuséra Dante. Aztán mégiscsak összetalálkozunk mi mindannyian, valahol a tükör mélyén, mert oda van nekünk utunk, ott van nekünk dolgunk, onnan kell nekünk kincseket át- vagy felhoznunk. De vannak kincsek, amiket csak megcsodálnunk lehet, s örökre megváltozott ábrázattal adni bizonyságát az átélt élménynek.

    A türelmes és elszánt utazó előtt előbb-utóbb megnyílik a hófehér Tükörország (Kalandozás a tükörben), melyből az előbb még kő – saját arca – repült felé. (Pilinszky: Utószó) Aki veszi az akadályokat, a próbákat kiállja, és egyre beljebb jut, még királlyá is lehet, ha akarja.

    Induljunk hát külön-külön utakon, s találkozzunk abban a világban, mely felé Pilinszky szövegei terelgetnek! Tartsunk egymás elé vers-tükröket, próza-tükröket, így számolva be kalandozásainkról!

    Az Író Cimborák vették a bátorságot és belenéztek, beleléptek, megkerülték a tükröt, gyerekszemmel, felnőttként, csodálkozva, mérgesen, figyelemmel, felületesen és mélyen. Néha a tükör visszanézett ránk. Néha torzított, néha szépített, néha fricskát mutatott.

    Társaink voltak a kalandban a Hetirajzosok és az Illusztrátor Pajtások.

    A téma januárig kerül közlésre, elkíséri az adventi várakozást és az ünnepet, elbúcsúztatja az óévet, hiszen a Szilveszter előtti időszak amúgy is a számvetések és a tükörbe nézések ideje.

Tartsatok velünk!

A szerkesztők:

Kiss Lehel, Németh Eszter és Széchey Rita

P.S. A hófehér Tükörország miközben ezt írom, nagy pelyhekben borítja be kegyelmével a várost. Az írnok talán nem élt hiába. 
Lejegyezte és közzétette az Úr 2021. esztendejében N.E.