Miklya Zsolt: Suta éneke // Re: Weöres Sándor: Buba éneke

Ó ha tüske volnék,
mindig szúrnék,
minden hámszövetbe
belebújnék –
ám a véren
nem csitulna éhem,
addig fúrnék,
míg a csontot érem.

Ó ha küllő volnék
két keréken,
nélkülem forogna
csillagéjem –
ám a szívem egyre
vágyakozna
küllőgyöngy-csillagként
a magosba.

Ó ha madzag volnék,
addig lógnék,
amíg kóccá nem lesz
a való még –
ám a kócom egyszer
szétszakadna,
mint a szív, a pitvar
és a kamra.

Illusztrációk: Klesitz Piroska