Mamóka horgol.
Áthurkolja fényszálait
levelek és ágak között,
pihe-puhák az ágközök,
az udvar lenge kardigán,
palástos, gombolni se kell.
Mamóka köt.
Mamóka dúdol.
Mamóka énekel.
Papóka nincs.
Papóka elment.
Átlépdelte égtájait
rónák, mezők és ég között,
kitöredeztek az ágközök,
ahol köpenye fennakadt,
leterítette, ráfeküdt,
és
álmodott.
Papóka elment.
Papóka mindenütt.
Mamóka köt.
Mamóka horgol.
Ha megérkezem délután,
gombolygatom fényszálait
cseresznye-, almaág között,
és pulikutyánk tincseit
is göbös fonallá fonom,
Mamóka itt,
Mamóka ott ül.
Mamóka otthonom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése