Kalas Zsuzsa illusztrációja |
Ez most már az. Írni kéne.
Hogy érhetnék a versrévbe?
Figyelem kell. Nyugalom.
Túlságosan akarom.
Minden négyzetcentiből
a minden szól, a semmi dől.
Kellene? Nem kellene,
túl nagy a vonzereje.
Mint mágnes, az akarás
rám ragad. S hol a varázs?
Jó volna úgy verset írni,
ahogy néha a csend síri,
ahogy lepke gézszárnyán
meg-megcsillan a magány,
ahogy ring a lenge fény
egy levél erezetén,
ahogyan egy fa kidől,
s növeszt új, zöld ágakat,
ahogy megbotlik az idő,
s egy másodperc kimarad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése