Illusztrációk: Klesitz Piroska |
Ahogy a férj látja
Tintafoltok itt, ott, papírhalom-torony,
jó asztalomon ül kannástul a borom.
Júliám lógatja csak a fehér talpát,
nem látom nevetni elégszer az arcát.
Szerinte a nászút tea mellé mese,
mint bross báli ruhán, ragyogni illene.
Elepedek érte, de penna s papír kell,
tele vagyok verssel és még csak egy rímel.
Ahogy a feleség látja
Tudtam, hogy írni fog, hiszen tollforgató,
de egy nászút azért mégsem pótolható…
Sándor órája áll, csak az enyém ketyeg.
Hogyan lesz ez a frigy úgy igazán kerek?
Kétség, magány, átok, bútól ki se látok,
nem ilyennek hiszik Petőfit a lányok.
Nem készítek neki zöldborsókrémlevest,
egye, amit főzött, elég ebédre keksz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése