Antal Judit: Karácsonykor
Hópihe csöndje száll a világra,
Pislog a gyertya ünnepi lángja.
Cseppen a cseppje csendben a szélén,
Csordul a létnek vészmeredélyén.
Méz viaszából moccan a lelkem,
Csillagokat szór, füstruha lebben.
Gyorsul a lépte, perdül a táncba,
Rázza a felhőt, úgy szaporázza.
Árad a léte, nyitja az inget,
Szórja a kincset, szét se tekintget.
Árad a fény kinn, árad a fény benn.
Hópihe olvad szét a tenyéren.
Tóth Ágnes: Karácsonyi ragyogás
Kavarog a hó apró flitterekben,
Mint ezüst kacagás, úgy ragyog.
Arany fény hintázik a fenyők ágán,
Ott nevetgélnek az angyalok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése