(Kortárs fajok leírása)
Szüdi János illusztrációja |
1.
Lámpavilágnál éled fel,
nappali fénynél alszik a fajta.
Jámboran űzi az életcélt,
más faj gyakran kuncog rajta.
Sasszeme nincsen, ’jába lapozgat
folyton-folyvást jó sok könyvet.
Más kitalálta világban élne,
mert hát ott sose hullat könnyet.
Nem tipikus, hogy jó a matekban,
inkább bölcsész-szív, ami hajtja.
Védett ember amúgy ma a
könyvmoly
– épp kihalóban lévő fajta.
Szüdi János illusztrációja |
2.
Tipeg-topog, lassan lépdel,
meg-megbicsaklik a lába,
kedvezménytáblákat kémlel,
hátha jut még zsákmány mára.
Külső bőre pink vagy lila,
alatta meg szolibarna,
mobiltokja ugyanilyen,
(színazonos bőrből varrva).
Falkában is előfordul,
a legpirultabb ott az ász,
butikot a csorda feldúl,
máskor magányos vadász.
Telefonba csacsog szépen:
„barinőmtől várunk hívást,
azt ígérte, még a héten
lesz egy végkiárusítás”.
Múzeumban eltévedhet,
könyvtárban csak tapogat,
mintha rajta nevetnének,
(sminkje inkább vakolat).
A Mekiben soha nincsen
rendelésnél nála hiba,
saliszósz a szőke tincsen
– ilyen hát a
plázacica.
Szüdi János Illusztrációja |
3.
Leírása nem túl bonyesz, mindent elmond a profilja,
Leírása nem túl bonyesz, mindent elmond a profilja,
pofakönyves oldala van, s biztos okos a mobilja.
„Egér” volt a jel oviban, korán érő, későn kelő,
ugyanakkor a helyéről nehezen mozdul már el ő.
Gyilkolász a kibertérben, sms-ben étkezik,
izgatott csak akkor lesz, ha új vinyója érkezik,
Csapatban játszik warcraftot, dögöt-ölésben szólót,
virtuális élet ez csak,
digitális bennszülött.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése